tag:blogger.com,1999:blog-57231879979675965322024-03-13T02:05:50.793+01:00Csajszi néniCsajszi néni a világ dolgaiból sokat látott, ám azokból mégis keveset értő nőszemély, akinek épp ezért mindenről és mindenkiről megvan a véleménye, persze legfőképp arról a (valóságban nem létező) mocsok Jóskáról és (a valóságban szintén nem létező) helybefaluról, a benne élő emberekről nemkülönben.Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.comBlogger82125tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-62951658019978578472015-12-15T18:04:00.000+01:002015-12-16T18:45:19.694+01:0080. Történés - Csajszi néni és az önmegvalósítás legmagasabb minősége<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnSJYFsQrcaKK3YnPsIPFF2vjt3LPRz1Cie7MdH2n3awYZDHcMOAc-31rk5IjpM_3WSl_R3NFp7OpLCgsGF8-ZDWWpxbCUuyhP3gi_3m6s8REfgFpHftt8lig-hpFz5g3SklI809QjUhk/s1600/csik%25C3%25B3hal+-hir.ma.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnSJYFsQrcaKK3YnPsIPFF2vjt3LPRz1Cie7MdH2n3awYZDHcMOAc-31rk5IjpM_3WSl_R3NFp7OpLCgsGF8-ZDWWpxbCUuyhP3gi_3m6s8REfgFpHftt8lig-hpFz5g3SklI809QjUhk/s320/csik%25C3%25B3hal+-hir.ma.jpg" width="320" /></a></div>
Sokak példaképe helybefaluba a csikóhal: a hím hordja magában a petéket a farka tövén található zacskóban<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="color: #660000;"><span style="font-size: large;"><i><b> J</b></i></span></span>aj, hát nagyon kellett nevetnem, amikor meghallottam a házelnök úr legutóbbi felszólalásáról érkezett híreket. Épp a Sanyi doktor rendelőjébe ültem, na nem magamnak kellett gyócer, hanem a Jóskának, mert ő nem egy svarceneggeri alkat, aki a széles vállára csapja a gerendákat és kommandóst jáccik odahaza és nemkülömben az egész világon. Mert a Jóskának kialakulatlan még a válla és a világnézete, pedig lassan hat évtizede fejleszdgeti, mint helybefalut a kormányprogram, de semmi nagyszerűt nem sikerült még kihozni az adotcságaiból. Iparkodtam haza, hogy bekapcsoljam a tévét és megmutassam a Jóskának, hogy nézze meg, hogy ki az értékesebb: ő vagy én? Márpedig én, mert az én méhem ki volt használva, prezentáltam egy gyereket, igaz, hogy csak egy lány, és az is igaz, hogy kicsit elszúrtuk a nevellését, mert nemigazán arra apportírosztuk, hogy az első adandó alkalommal essen teherbe és szüljön állampolgárkákat, de az is igaz, hogy mindjárt unoka lett belőlle, mert még éltek a szüleink, akiknek megszültük őtet. Szóval akárhogy is nézzük, én már eljutottam az önmegvalósítás legmagasabb szintjére, bár eddig erről nem tuttam, de jobb később, mint soha ilyenekről tudomást szerezni, nem igaz, különösen, ha ilyen magasztos és szent dologról van szó, mint sváb fajtánk továbbszaporítása. Abba végül is nem akarok belemenni, hogy a Jóska himbilimbije mit ér, mert ugye mindig kéccséges volt, hogy ki az apja a szüleim unokájának, de az is igaz, hogy a Jóska direkt maratt kéccségek köszt, mert aszt monta, neki jobb, ha aszt hiheti, hogy őtőlle van a gyerek, mégha csak lány is. Hát ebből kifolyólag mondom, hogy én értékesebb vagyok, mert az bisztos, hogy én vagyok az annya. Jóska másba sem üti meg a mércét, például méretbe, gyakoriságba, továbbá hűségbe. Tudom, hogy voltak kalangyai, hát hiszen azért is hívom néha mocsok Jóskának, meg hívja más is és elég nagy perpitvart szoktam rendezni a hűtlensége miatt, de aszt bisztosan tudom, hogy utódott másnak nem nemzett. Ez mongyuk aszt az érdekes kérdést is felveti, hogy a gyerektelen nőkhöz hasonlóan az akaratlagosan vagy akaratlanul meddő férfiak is ugyanúgy a selejtek közé kerülnek-e a házelnök véleménye szerint? Lesz-e ennek következménye? A termékeny férfiakat megjutalmazzák, a terméketleneket megbüntetik? Ha jól sejtem, most asztán tényleg fontos lesz apasági tesztet csináltatni! Megint jó biznisz lessz valakinek. Na, de ne kanyaroggyunk el a fővonaltól. A Márja-lányok orvoshoz járó frakciójának véleménye szerint is a legszentebb dolog anyának lenni. Mindig is gyanúsnak tartották azokat, akik másra is vágytak, mint otthon kevergetni a levest és rántást készíteni a babfőzelékhez, már eleve gyanúsak voltak azok, akik habartak és nem rántottak. Mongyuk a hatgyerekes Sárit az Isten is anyának teremtette, az olyan, mint egy Madonna, olyan tiszta és szűzies, az ember gondolkodóba esik, hogy talán tényleg igaz a szeplőtellen fogantatás, az olyan boldog és ragyogó kismama minden eggyes áldott állapotában és olyan rajongva és szeretettel nevelli a gyermekeit, hogy mindenki kedvet kap a másállapothoz és a sok gyerekhez. Ő tényleg ebbe teljesedett ki, jó látni. Csak hát a Sári egy unikum. A többi szent anya kényszerszent. Egyrészt, mert nincs más választása, munkanélküliség van, nincs hova dolgozni menni. Másrészt meg eleve nem engedik, hogy kipróbálhassa magát valamibe. Itt helybefaluba az idősek közül is rengetegen mesélték nekem, hogy mire vágytak fiatallon, asztán az apjuk nem engette tanulni őket. Asztán meg a férjük nem engette dolgozni őket. Bár most már szűkölnek a férfiak, mert egy kereső nem bírja eltartani a családot, mégiscsak emincapálni kell a nőket, mert nagy baj lessz. Nem tudom, hogyan csinálják, de a fiatal nők már született feministák, lehet, hogy módosult géneket örököltek. Mindig kérdezik tőllem, amikor rájuk kérdezek, hogy na, férjhez mikor mentek, mikor lesz unokája az apátoknak, anyátoknak, hogy hogyan is gondolom, hát a fizujukból nem jönnek ki, ha dolgoznak eggyáltalán, még mindig otthon élnek a szüleiknél. Se lakás, se pénz. Valakinek meg kéne mondani a házelnök úrnak, hogy elhisszük, hogy tiszteli a nők méhét, de megtisztelhetné az egész embert mongyuk megfelelő feltételekkel ahhoz, hogy azok a méhek örömmel termékenyüljenek meg. Tudom, hogy gyermekéhezés csak a gyakorlatban van, elméletileg nincsen idehaza, de a sok megtévesztett méhtulajdonos mégis retteg attól, hogy milyen sorsba kényszerítené gyermekeit, ha megszülné őket. A Bözsink aszt is felvetette, hogy mi van, ha a férj otthaggya az asszonyt és eltűnik, mint a nyugdíjvagyon a ködben, vagyon-e segítcség akkor az otthagyott gyerekeknek és a méhhordozónak dolgozók és herék nélkül? Eggyáltalán, mi a kívánatos? Lehet lányanya? Éljen élettársi kapcsolatban? Hálásabb-e házasságba gyereket szentségelni? Ha igen, mi az értékesebb: a keresztény házasság vagy örömmel veszik a más vallású magzattulajdonosokat is? Milyen nemű gyermek a kívánatos? Az értékesebb férfiak vagy az egyfunkciójú nők? Nyilván kell ez is, az is, amíg a férfiak nem tudnak szülni és hajlandóak csakis eszt az életfeladatot minden más dolog elé állítani, mondhatni csakis ez a szent cél élteti őket: gyermeket világra hozni és utána eleget velük lenni. Aszt hiszem, hetedikes tananyag volt a csikóhalak párzása, ahol a hímnemű csikóhal hordoszta a kicsiket - egyszerre többet!!! ez ám a tökéletesség csomborasszója! -, asztán felböfökte őket és idegbajosan rohangált a vízben ide-oda, óvva a picinyeit. Se ideje, se energiája, se ambíciója nem volt se házelnöknek, se pártelnöknek, se velszi bárdnak lennie. Asztán, mint minden igazi férfi, végül sorsára hagyta a kicsiket, igaz, az annyuk nemkülönben. Szóval akár angol, akár magyar, akár bármilyen nemzetiségű tudósnak jó lenne már feltalálni a humán csikóhalat, hogy a férfiaknak is legyen szent lehetőségük, oppárdon: szent kötelességük egy egész életre. Akkor is, ha már a gyerekek kiröpültek a csikóhal-fészekből és kétévente egyszer hívják fel őket telefonon a világ másik tájáról és a humán hím csikóhal nem tud mit kezdeni magával. A Bözsi amúgy szintén úgy gondolja, hogy tényleg az anyaság a legszentebb dolog a világon. de ő azért gondolja így, mert neki nincsen, pedig mindig akart. És most még magába fordultabb lett, mert százszorosan úgy érzi, hogy értéktelen. Hiába említem egylapon Teréz anyával, aki szintén méhtulajdonos volt, de nem szült gyereket (vagy nem tudunk róla), mert ez Bözsinket nem hattya meg. Hiába mondom, hogy ő nem értéktelen, hisz egy kapcsolathoz két fél kell, ő azzal vág vissza, hogy még arra is képtelen volt, hogy megszerezze a másik felét. Hiába mondom aszt is, hogy ő így, ki nem használt méhhel is értékes tagja, ha nem is a társadalomnak, de például helybefalunak, mint önkéntes hírhordozó és nekem, az én szívemnek különösen kedves, mint barátném és olyan megmondó asszony, aki sok butaságot mond, de ha eccer nem, akkor meg hátratántorodik az ember az igasságain vagy legalábbis a kérdésfeltevésein. És ráadásul szeretnivaló, segítőkész ember, csak a menthetetlen házasságokat teszi tönkre, amelyiket meg lehet menteni, aszt megmenti. Élőben látom a kormánypropaganda hatásosságát: máris oszlik összetartó közösségünk, sőt, az érzékenyebbje önmagát osztya be az értéktelenek közé. Vajon hosszútávon mit lehet azokkal kezdeni, akik értéktelennek tartyák magukat? Semmit? Vagy épp bármit?<br />
Végül Bözsinket azzal sikerült úgy-ahogy megnyuktatnom, hogy elmontam, hogy helybefalu férfitársadalmának 98,98%-a fél a feleségétől vagy a mutterjától vagy a nővérétől vagy a szeretőjétől, vállmérettől függetlenül, pláne az olyan nőktől fél, akik nem függnek senkitől, akik a maguk urai, még önnön méhüket is uralják, mint például Bözsink maga. Nincs annál félelmetesebb, mint egy önjáró nő, legyen a csípeje széles avagy keskeny, omoljék a keblei halma térgyére avagy tömje ki a pusapp mellytartóját zoknival avagy sem.<br />
Én meg legmagasabb minőségemben hátradőlök, az égegyatta világon semmi más dolgom nincs mára, mert már önmegvalósítottam magam egy életre, csak a Jóska lenne jobb társam, mást nem is kívánnék az élettől. Esetleg kereshetne többet, hogy ne vággyak, csak otthon vezető pozícióra.<br />
<br />
(fotó: hir.ma) Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-56587056443752571522015-12-14T18:36:00.003+01:002015-12-16T18:42:48.643+01:0079. Történés - Csajszi néni beugrik az éhezéslátszatnak<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ4VyscCYscP35dd2lZ7I8mPrYwQ2WInmeKCFZqE9AarItm57gIp5bRHCeaeKW6tOBctX1Bkvwjgkx9ZN8RM-UR40y30Bm9daZpp51C-5PcrOuhxmxJXJhCRkv8IK1f0WauCV6JlUVjhw/s1600/pen%25C3%25A9szes+keny%25C3%25A9r+-+femina.hu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="224" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ4VyscCYscP35dd2lZ7I8mPrYwQ2WInmeKCFZqE9AarItm57gIp5bRHCeaeKW6tOBctX1Bkvwjgkx9ZN8RM-UR40y30Bm9daZpp51C-5PcrOuhxmxJXJhCRkv8IK1f0WauCV6JlUVjhw/s320/pen%25C3%25A9szes+keny%25C3%25A9r+-+femina.hu.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #660000;"><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">2in1: kenyér és majdnem penicillin</span></span></span><i><span style="font-size: large;"> </span></i></b></span></div>
<br />
<span style="color: #660000;"><b><i><span style="font-size: large;">A</span></i></b></span>z úgy volt, hogy a Bözsink még múltkorába jött a jó hírrel, hogy megszűnt a gyermekéhezés. Kérdesztem, hogy mikor? Visszakérdezett: - Milyen nap van ma? - Szerda, montam. - Akkor tegnapelőtt, hétfőn - vákta ki nagy büszkén. Asztán aszt is elmonta, hogy a Fodrász Annusnál hallotta, mit beszéltek a tanárnők meg az óvónők, közös nevükön pedagógusok, hogy a parlamentbe nem szavasztak meg valami nemzeti éhezésellenes minimumot. Először aszt gondolta, hogy meg akarták határozni, hogy minimum hány embernek kell éheznie hazánkba, és próbálta kiszámolni, hogy helybefalu tuggya-e hozni a ráeső számot. Nagyon megkönnyebbült, amikor kapásból fölsorolt harminc családot, akik éheznek a faluba. A pontos számnak is utána tudna nézni, mert tagja a Helybefalui Nőegyletnek, ami egy karitatív civil szervezet és eleinte karácsonykor vittek élelmiszer adományt meg ruhákat, játékokat a rászoruló családoknak és egyedülállóknak, de most már szinte egész évben mozgósittyák magukat, mert annyi a kérés és jogos igény. De rövid volt az öröme, mert a pedagógusok szavaiból kiderült, hogy pont ellenkezőleg, nem szabad éhezni se országosan, se helyi szinten. Sőt, nemcsak nem szabad, hanem nem is éhezik senki, pláne gyerek nem. Persze, örülni kell az ilyen hírnek, mert ahol éhezés van, ott nincs rendes ruhászkodás, fűtés, gyócer se, játékokról, könyvekről, utazásról ne is beszéljünk. Szóval örömteli hír ez, na. És ne felecsük el asse, hogy a jó hírt kinek köszönhettyük. Hát az uralkodó pártnak és kormánynak. De majdnem nem sikerült a jó hír keresztülvitelle, mert az ellenzék orvul összefogott és kidolgoszták eszt a nemzeti minimálist, meg benne voltak civilek is. - A Helybefalui Nőegylet, Isten mencs, nem! - tette hozzá Bözsi. Ha a vezzető párt beugrott volna ennek a provokációnak, akkor az ellenzék szekerét tolták volna, aszt meg nem lehet. Az óvónők meg a tanítók aszt beszélték, hogy minden áldott nap elis fogják mondani a gyerekeknek és a szülőknek, hogy kik akarták megetetni őket ténylegesen és képletesen és kik voltak azok, akik ezt nem engették. Hogy jól jegyezzék meg, egy életre, de legalább a következő választásig, hogy a kormány éberségét nem lehet kijáccani és csak azért ne lakjon jól minden gyerek, mert az ellenzék úgy akarja!<br />
Bözsi kicsit gondba volt, mert mint monta, mi legyen az adományokkal, amik eddig összegyűltek? És mi legyen a saját szemével? Annak higgyen vagy a kormánynak?<br />
Én csak aszt tudom a Bözsinknek tanácsolni, hogy hallgasson a szívére és ha a szemét meg is tévesztik és úgy láccik, mintha éheznének a felkeresett gyerekek, esetleg szülői nemtörődömség vagy felelőtlenség miatt, akkor is inkább etesse-itassa-ruházza őket. Nem kell nagydobra verni, mert ki tuggya, milyen büntetés várhat arra, aki beugrik az éhezésláccatnak, de azért legyen bátor, én is próbálok az lenni, erre a legjobb tanúm a Jóska, aki fél töllem rendesen.<br />
<br />
(fotó: femina.hu) Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-19801757861493113752015-06-06T11:50:00.000+02:002015-06-06T14:53:08.126+02:0078. Történés - Csajszi néni és a menekülő bevándorlók<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5opxN3gB8TvF5CcAV3ji0j5n5H_hiSYB4BIy9xEw5NZR2rELC0OPd4m1ogwszjMtrNlAIsmTTS2rWMkZNUP45jMbDujJDBIHJFsT60ViqWwT6AJSLrQPp9IWtxOz-5zVfFSm-mvPdtc4/s1600/J%25C3%25A9zus+-+filantropikum+com.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5opxN3gB8TvF5CcAV3ji0j5n5H_hiSYB4BIy9xEw5NZR2rELC0OPd4m1ogwszjMtrNlAIsmTTS2rWMkZNUP45jMbDujJDBIHJFsT60ViqWwT6AJSLrQPp9IWtxOz-5zVfFSm-mvPdtc4/s320/J%25C3%25A9zus+-+filantropikum+com.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Európai Unión kívül született, tanulatlan, szegény bevándorló</b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: #990000;"><i><span style="font-size: large;"> N</span></i></span></b>álunk itt, helybefaluba minden leheccséges és annak az ellenkezője is. Ráadásul - köszönhetően a Márja-lányoknak - olykor hisztéria is ki szokott törni. Például múltkor a száz forintos boltba, ami már inkább több száz forintos bolt, elfogyott az alapozó és az eladó aszt monta, hogy a tulaj nem fog hozni egy hónapon belül. Na, a Márja-lányok hányták a keresztet magukra, hogy akkor most mi lesz? Az lett, hogy amikor már harmadik napja nem mertek az uccára menni, a Szepi beutazott a járásköszpontba és vett alapozókat. Csak ugye férfiemberként mit érdekelte őt, hogy milyen színűt vett, ezért jelen pillanatban közöttünk járkál néhány sötétbarna arcú Márja-lány, tök úgy néznek ki, mint az illegális bevándorlók: a házfalakhoz tapadva lopakodnak, mintha rosszba sántikálnának, senki nem akar a társaságukban lenni, ők meg nem hajlandók dolgozni ilyen ábrázattal. Pont ebből a véletlen esetből kerekedett ki helybefalu történelmének legszebb adhokk válságstábi összejövetele. A Márja-lányok ráirányították településünk figyelmét az igazi illegális bevándorlókra. Na, az önkormányzat azonnal összehívott egy közmeghallgatást ezügyben, mert úgy éreszte, hogy az illegális bevándorlók itt állnak a faluhatárnál és bekopogtatnak hamarosan. Már, ha eltuggyák olvasni a rovásírással felírt falunevünket. - Ezeknek mindegy - monta a Szepi. - Ezek akárhova mennének, csak ne otthon legyenek. Montuk a Szepinek, hogy feltétlenül legyen ott a válságstábi összejövetelen, egyrészt mongya el a véleményét, másrészt meg hát ő volt a kirobbantója a hisztériának.</div>
<div style="text-align: justify;">
Tele lett a sportcsarnokunk, aki élt és mozgott, az mind ott volt. Egymást méregettük, van-e kösztünk illegális bevándorló, de egyellőre nem láttunk ilyen embert. A polgármester mindenkit köszöntött és ismertette a kormány álláspontyát, miszerint ne vegye el senki a magyarok elől a munkát, nincs szükségünk más kultúrákra és csak azért, mert valaki jobb életre vágyik vagy életveszélybe volt a hazájába, nem jöhet ide, mert aszt mindenki mondhassa. Illetve mondhattya, javította ki magát a polgink. Asztán bemutatta a kormány képviselőjét, akit szeretettel hívott ide és aki szeretettel jött, mert átéreszte az egyszerű kisemberek aggodalmát a probléma iránt. Ő is elmonta mégegyszer aszt, amit a polgink. És kérte, hogy a válsággyűlés lássa el a feladatát. Az lett volna a feladatunk, hogy fogaggyuk el a kormány álláspontyát úgy, ahogy van. Mert ugye csak okos emberek ülnek a kormányba, hallgassunk rájuk. Na, ez igaz is, már az, hogy az okos emberek ott ülnek, mert helybefaluba nem maratt belőllük túl sok. Csak egy-kettő, aki sorolta az indokait, hogy micsoda vész lenne, ha csak úgy hipphopp bárki bevándorolhatna ide, például heybefaluba akár pestis is felüthetné a fejét, mert ki tuggya, hogy az illegális bevándorlók bevannak-e oltva pestis ellen? Lehet, hogy helybefaluba vannak nem okos emberek is, legalábbis nem annyira okosak, mint a kormány, de legalább érdeklődőek, mert a sok kérdés nem szorult beléjük, ki lett mondva. Mingyárt felszólalt a német és a roma kisebbségi önkormányzat elnöke és aziránt érdeklődtek, hogy kilesznek-e zavarva helybefaluból és az országból, mert az őseik egy fillér nélkül érkesztek és megélhetési bevándorlók voltak. És még most sem tud mindenki megélni a jövedelméből. Á, nem, monta a kormány képviselője, az más tészta, az legalább kétszáz éve volt és a németeket Márja Treszka hífta be. A romákról nem nyilatkozott. - És a kultúránk? Aszt őrizhettyük? - volt a következő kérdés. Van nálunk német és roma hagyományőrző csoport. Énekelnek, táncolnak. Sőt, a romák között van helybefalui költő és festő is. Nem szobafestő-mázolló, hanem rendes művész. Igaz, hogy szegények naiv művészek, már ami a művészetük megbecsülését illeti. A Márja-lányok közül páran mingyárt összesúgtak, hogy lám-lám az ember nem lehet elég óvatos, eddig nem is tutták, hogy milyen veszélyeket rejt magába a stilenáht éneklése vagy az Orsós Józsi színgazdag képei, amik közül már a megyei múzeum is vett néhányat. A Márja-lányok többsége aszt monta: - Ne bomolj, Annus, hát te is sváb vagy, nem? Mi itt majdnem mind svábok vagyunk! Erre aszt monta Annus, hogy ja, rólunk van szó? Mi a baj velünk? Szóval az emberek fejével van egy kis baj, itt helybefaluba, nem tudom, máshol hogy van ez.</div>
<div style="text-align: justify;">
Asztán felvetődött a keresztényi szeretet kérdése is. A kormányt képviselő ember aszt monta, hogy úgy általában mindenkit szeretni kell. De fordíccsuk meg a dolgot: a bevándorlók szeretnek-e minket? idejönnének-e, ha szeretnének minket? Eszt nem nagyon értettük, de máris jelentkezett egy újabb kérdés: Ha a kormány keresztény elveket vall és nem kíváncsi más kultúrákra, akkor hogy vallhat keresztényi értékeket? - Azért vallhat, mert ez Európa alapköve. A kereszténység - monta könnyes szemmel a kormány embere. - Ha itt elárasztanak mindenféle vallásban hívő emberek, vége lesz Európának. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Na és, úgyse akarunk odatartozni - kiabált be valaki. - Érdekes, én mostanában kesztem el gondolkozni azon, hogy a kereszténység hol is született - monta a papunk. Végül is jobb későn, mint soha. - Szóval, emberek, ugye tuggyák, hogy a kereszténységnek mi volt a gyökere? - Tuggyuk - kiáltottuk. - És aszt tuggyák, hogy a Jézus nem Európában született? És minden, ami a Bibliában van, az nem Európában esett meg? </div>
<div style="text-align: justify;">
Na, erre tényleg nem gondoltunk. Nagy csend is lett. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Csak gondoltam, elmondom, hogy a kereszténység, mint vallás és mint kultúra honnan ered.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Akkor most mi van? - kérdeszték többen. Helybefalu népe kezdett összezavarodni. Választ várva nésztünk a kormány képviselőjére. - Ne nézzenek rám így! Szerintem ez tejjesen áltudományos magyarázat. A pap úr nem tuggya, mi az igasság. A legújabb kutatások nem eszt támaszttyák alá... - Nem tutta befejezni a mondandóját, mert végre Bözsink is ráeszmélt, hogy van neki is egy kérdése: - Én csak aszt szeretném kérdezni, hogyha nálunk kopogtatott volna a kismama Márja és az ács vándormunkás József, hogy szállást kér, őket se fogattuk volna be? Csak azért kérdezem, mert ők is szegények és ahogy tudom, elég tanulatlanok voltak. Esélye sem lett volna a kis Jézusnak helybefaluba vagy Magyarországon megszületnie?</div>
<div style="text-align: justify;">
Montam már többször, hogy a barátnőm nagyon egyszerű jószág, de néha fején találja a szöget a nagy tudatlanságába. És az a legszebb, hogy nagyon zavarbaejtő kérdéseket tud feltenni. </div>
<div style="text-align: justify;">
Hogy végülis hogy alakult a a válságösszejövetel és a polgárőröknek milyen akciófeladattya kerekedett, arról minden érdeklődőt tájékosztatni fogok.<br />
<br />
(Fotó: filantropikum.com) </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-40926370635005093912015-05-31T14:58:00.003+02:002015-05-31T15:03:04.377+02:0077. Történés - Csajszi néni kaput zár<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgputS6ddbZaMXebqqv9j242O2WRJmbKisgU7dWI1ZarRH2ZgFexKMppRVYJowEPWN4nzzf2Q5akKca9TlNPBRQVIcVsKkmoXNV6Xf5NjoWbwW64jrAtZnuXRt8N6MG7fhfoMsAZ3ovlSc/s1600/Helybefalui+polg%25C3%25A1r%25C5%2591r%25C3%25B6k++-+militarylulz+com.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="246" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgputS6ddbZaMXebqqv9j242O2WRJmbKisgU7dWI1ZarRH2ZgFexKMppRVYJowEPWN4nzzf2Q5akKca9TlNPBRQVIcVsKkmoXNV6Xf5NjoWbwW64jrAtZnuXRt8N6MG7fhfoMsAZ3ovlSc/s320/Helybefalui+polg%25C3%25A1r%25C5%2591r%25C3%25B6k++-+militarylulz+com.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><b>Helybefalui polgárőrök, a búcsúba vett elrettentő műanyagfegyverekkel</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: #990000;"><i><span style="font-size: large;">M</span></i></span></b>egőrültem attól tejjesen, hogy évekig vissza kellett fognom magam és hallgatnom nagyokat, mert úgy kívánta az élet, de most újra itt vagyok és kiadok magamból mindent képletesen és egészen konkrétan, de ez utóbbit ne feszegessük. Csak a helyzet vázolására mondanám, hogy a Jóskával mostan külön élünk, kicsit kényszerből, de mi eszt már megszoktuk, változik a kapcsolatunk, mint a forint árfolyama, néha ehhez igazíttyuk. Elég sok minden történt itt helybefaluba, mióta letettem a pennámat, majd sorba beszámollok róla. A legfontosabb változás az, hogy a Bözsink szerint rengetegen szenvednek kapuzárási pánikba itt, helybefaluba. Aszt mongya, hogy a Terustól az Ilusig az összes nő benne van, a Márja-lányok is. Nem mondhatni, hogy sok mindenük van, de arra vigyáznak, mint lánykorukba a legfőbb kincsükre, és nagyon félnek, hogy elveszthetik amijük van, pedig igen sokat dolgosztak rajta és érte. De hát a bűnözési hullám elérte helybefalut is, egyre több a besurranó tolvaj és történt néhány betörés is. A bűnözők a helybefaluiak naivságát és közvetlenségét használják ki, például az enyémet is, de tőlem nem tuttak elvinni semmit, mert én ugye felvilágosult vagyok és engettem a csábításnak és hallgattam a helyi polgárőrök figyelmesztetésére és nem engedek be senkit magamhoz, persze rajtuk kívül. Bezzeg a többi asszonyok ráfásztak egy kicsit, azóta pánikszerűen zárják az ajtót és a kaput: se ki, se be. És ami a legszebb, hogy a férjekre is rájött ez a kapuzárási pánik, például a Sezlonyos Hánzira a legjobban, ő annyira bepánikolt, hogy jelentkezett polgárőrnek, hogy ő is tuggyon házról-házra járni, főleg az elvált és az özvegyasszonyoknak szereti elmagyarázni, hogy mitévők legyenek. Először fölse vették polgárőrnek, mert nem mindenben felelt meg, ezért rábeszélte a tagságot, hogy tiszteletbeli, pártoló tag hagy lehessen, na aszt megengették. Ahogy Bözsink mongya, most nagyon boldog, majd kicsattan az egésségtől és a pártfogoltyai nemkülönben, direkt kivirultak. Eszt teszi a gondoskodás, monta a Sezlonyos Hánzi felesége, a másik Bözsi, aki szereti Elizabetnek szólittatni magát. Ezen kívül még csak annyit jegyeznék meg, hogy helybefalu ha a fene fenét eszik se akar megfelelni a statisztikáknak, valahogy az itteni élet nem akarja követni a számokat és az illiberális politikát és az unortodoksz gazdasági csoda sem akar itt betejjesedni. Hogy politikailag megfelelően fogalmazzak, rettentő sokan kirándulgatnak innen külföldre kénytelen-kelletlen. Van, aki már évek óta járja a maga elkaminnyóját, de nem tud hazajönni, sőt, viszi ki a csalággyát. csak aszt nem értyük, hogyha innen London, Sidney és Stuttgart kirándulás, akkor Óbányára való félnapos kiruccanásunkat minek nevezzük? Villámlátogatásnak?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
(fotó: militarylulz.com)</div>
Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-16374975120664384232013-02-15T19:09:00.001+01:002013-02-16T22:45:18.537+01:0076. Történés - Csajszi néni és a klónok támadása<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIlcydCBYnPefdymPS49wCVfk5zyeraweatzevZ9av6l2cQuI6xvP3Nu7eeNKVY0PozX7GRNfVZQIyGSeR-70y4dwSqCSQwHwuCRzYUAjEWvxEF9mhmmjSKdEB6IpetdL3RbYkfA4xwtU/s1600/Fogh%C3%ADjas+boh%C3%B3c+-+thehorrorsofitall+blogspot+com.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIlcydCBYnPefdymPS49wCVfk5zyeraweatzevZ9av6l2cQuI6xvP3Nu7eeNKVY0PozX7GRNfVZQIyGSeR-70y4dwSqCSQwHwuCRzYUAjEWvxEF9mhmmjSKdEB6IpetdL3RbYkfA4xwtU/s320/Fogh%C3%ADjas+boh%C3%B3c+-+thehorrorsofitall+blogspot+com.jpg" width="283" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
A vérrokonság eggyik szimpatikus bizonnyitéka</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-size: x-large;"><span style="color: #990000;"><i>J</i></span></span></b>ó régen írtam ebbe a virtuális
naplóba, aminek több oka is van, mindeggyik elég súlyos ahhoz, hogy meglehessen
bocsátani, hogy jó régen nem írtam ebbe a virtuális naplóba. Nem is húzom senki
idegrencerét azzal, hogy megvárakosztassam azzal, hogy kifejcsem, mik azok a
súlyos okok, amik miatt jó régen írtam ebbe a virtuális naplóba. Nem tudok
sorrendet fölállítani közöttük, gondolatba mindeggyiket lemértem és egyenlő
súllyal esett mindeggyik a latba. Kezgyük talán azzal, hogy mint mindenhol
máshol, helybefaluba is nagy divat a családfaállítás. A Jóskám is naphosszat a
felállítással van elfoglalva, de eddig nem jól sültek el a dolgai, sehogyse
akar ez neki menni, lehet, hogy külső segiccséget vesz igénybe, amiről én
próbálom szép szóval és nem szép szóval eggyaránt lebeszélni, mert az a sanda
gyanúm, hogy az nekünk sok pénzünkbe kerülne. Eggyelőre ellenáll a Jóska,
nagyon eltökélt, de ahogy ismerem magam, lebeszélem az eltökélcségéről
sikeresen. Szóval sokan utánamennek a rokonaiknak, még külföldön is kutatnak,
aszt mindenki tuggya, hogy sok az osztrák és német rokonunk és most már
hálistennek japán rokonsággal is büszkélkedhetünk. Mert a rokonkutatási
szándékunk egybeesett a kormányunk szándékával és ez utóbbi vizsgálatnak ez lett az eredménye. Nem árulok el titkot, ha aszt
mondom, hogy igen nyakas emberek élnek itt helybefaluba és nem volt olyan
kormány még hatalmon, aminek ne ment volna ellenébe. Sőt, a helyi testületet is
annak rengyemóggya szerint nagy lelkesedéssel megválasztyuk és már másnap
röktön elis kezgyük utálni. Nehéz igasságot tenni abba, hogy mi volt előbb, a
tyúk vagy a tojás, vagyis röktön utáltuk őket vagy ők tettek olyat, amitől
utálni lehet őket. Itt az időtényező nem számít, mert igenis van olyan, akit
megválasztottunk és a következő órába már megse ismerte a szegény embert. Ott
tuggyuk is, mi volt előbb, kérdés, ő tuggya-e mi lesz majd utóbb vele. Naszóval
nem ez a lényeg, hanem az, hogy a kormány szándéka és a helybefalui lakosok
szándéka kivételesen egybeesett. Csak mi nem merészkettünk el egészen Japánig,
de most már tuggyuk, hogy bármi lehet. A bisztonság kedvéért azért rendesztünk egy reprezentatív
felmérést, aminek az alapvető információhalmát a védőnönk bisztosítta. Ugyanis
ő van a legjobban tájékosztatva a helybefalui csecsemők pirosfolt jegyeit
illetően. Neveket nem mondhatott, csak százalékosan közölte, hogy helybefalu
csecsemőpopulációjának kilencven százaléka japánrokon-gyanús. Az is igaz, hogy
ő és a szülők mindent elkövetnek azért, hogy ez az árulkodó jel mielőbb
eltűnnyék a sváb és egyéb nációjú helybefalui csecsemők popsijáról. Nem
átallanak kenőcsöket, púdereket és egyéb eszközöket bevetni a cél érdekében. Bízunk
benne, hogy a folt felszívódásával azért a sváb-japán vérrokonság nem foszlik
köddé. Hirtelen egyébként a Bözsi is megvilágosodott, mert ő hífta fel a
figyelmünket arra, hogy a nemzet csótánya már igen korán a japán rokonság
elkötelezettye volt a babos kendővel, sőt, ez régi magyar viselet, tehát mi
magyarok és mi svábok eszt már ezer évekre visszamenőleg tudat alatt sejtettük.
Meg nézzük meg a Túró Rudit! Meg a piros pontot az iskolákban! Igaz, hogy van,
ami piros alapon fehér pötty, de ez csak az ellentettye, mondhatni költő
szabaccság. – Sőt! – kiáltott fel Bözsink. - Ilyen alapon minden síkságot
ellehetne nevezni a pécsi Tettyéről Ellentettyének!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Eszt nem nagyon értettük mi,
Márja-lányok, hogy hogy jön ez ide, de Bözsinktől mit is várjunk!?</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Katartikus élmény volt rájönnünk,
hogy miért is vonzódik minden fiatalember a Hitachi, a Sony, a Honda, a
Suzuki, a Kawasaki és egyéb japán márkákhoz. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Szóval ez a családfakutatás és
–bizonyítás volt az egyik oka a hallgatásomnak. Eszt a szerteágazó és nehéz
munkát megfejelte az állandó kitörésipont-keresés. Nem először segítenek be a
Márja-lányok városkánk ügyeinek intézésébe, hol sok, hol még több sikerrel.
Nyitott szemmel és füllel járunk a világba, fölvan osztva közöttünk, hogy ki
milyen újságot olvas. Igazából mi a mértékadó lapokat szerettyük, meg az
egyházi kiadásokat, de sajnos rákell fanyalodnunk a bulvárra is, mert néha
onnan jönnek a legjobb ötletek. Most is jön a Rézi, csodáltam is, hogy nem a
Bözsink állt elő ezzel a remek ötlettel, hogy aszt olvasta az orvosi rendelőbe,
hogy kifog halni a tetű, mert globálisan nemcsak fölmelegedés jön, hanem
egyre szőrtelenebbek az emberek. Mindenki borotválkozik, meg gyantásztat. Ez persze
azért helybefalu nőállományára nem teljesen jellemző, de hát ezek a szőrös üdítő
kivételek erősítik a szabályt. Egy kis lelkifurdalást
éresztem, mert azért az nem jó dolog, hogy a mi esztétikai szépérzékünk miatt
esetleg nemcsak meghal egy pár élősködő, de egyenesen kihal. Eszt mi,
Márja-lányok nem vehettyük a szívünkre. És nem is vesszük. Ahogy Rézi is
rámutatott, helybefaluba élnek még olyan hölgyek, akik úgy néznek ki most is,
ahogy a Jóisten megteremtette őket, de ez sem igaz, mert még nálunk sem teremt a Jóisten szőrös újszülöttet, vagyis inkább fejlődnek a természetes úttyukon tovább a végtelenségig és évek alatt szőrösödnek be, például a Virág és a többiek, akikről más
naplóbejegyzésemben már megemlékesztem, tessék utánaolvasni! Szóval kitörési
pont lehetne a városunknak, ha ezeket a nőtársakat megkérnénk, hogy minden
nagyobb kisvárosi rendezvényünkön csatlakozzanak a kisállatsimogató
projektünkhöz. Persze nem ők a kisállatok, hanem amiket illő díjazás ellenében
önmagukon nevelgetnének. Azoknál kisebb kisállat talán nincs is. Szerintünk
özönlenének a túristák; minden bisztonsági szabályt betartanánk, a belépőjegy
ára tartalmazna egy üveg Nittyfort és védőnői utógondozást. A veszélynek a
lehetősége emelné az adrenalin szintet, majdnem olyan izgalmas lenne, mint
fugut enni, amit japán rulettnak is hívnak és tessék, itt is bejön a japán
rokonság! Szóval helybefaluba tért hódíthatna az extrém sport, akár a
parasztolimpiánkon is indulhatna néhány legkissebbállat tenyésztő. És még természetvédők is lennénk, amolyan helybefalui zöldek, megmentenénk egy kihalásra ítélt fajt.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
És ha még ennyi elfoglalcságot
nem lenne elég felsorolni mencségemül, hát tessék, itt egy újabb: eggyik nap,
ez már asszem az idén volt, rohan Bözsink és ordít, mint a fábaszorult féreg: -
Jönnek a klónok, jönnek a klónok! Itt van a klónok támadása!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Aszt már megtanultam az évek
során, mondhatni születésem pillanatától, hogy a Bözsink bármit mond, annak van
valóságtartalma, csak legtöbbször elvan ferdítve. Most is azon eszeltem
szélsebesen, hogy milyen klónok jöhetnek, én állatra gondoltam, de Bözsink
állította, hogy a Fodrászannusnál emberekről volt szó és a Hánzi is
megerősítette, hogy a kocsmába is kivan plakátolva, hogy klónok. Az lehet, de a
kocsmába az is fölvan írva, hogy dárc és a Hánzinak végre így nyert értelmet a
Dárcfáter. Röktön tuttam, hogy tényleg klónok jönnek helybefaluba, ráis
kérdesztem a Bözsinél, hogy jönnek-e száltómortésok és óriáskígyósok, meg süket
pótfogsoros oroszlánt idomítók? Monta, hogy igen, igen. Nagyon megkönnyebbültem, hogy
Bözsink kezd egy kicsit angolos művelcségre is szert tenni, mert a bohóc itt
helybefalui svábul is bohóc, angolul meg clown és asszem az irodalmi németesek
is így használják. Ráadásul újabb bizonyíték a japán rokonságra, mert mivan a bohóc orrán, meg az orcáján? Na, mi? Piros folt. Jó, az orr, meg az orca nem popsi, de nincs kizárva, hogy a bohócok nadrágja rejt egy-két érdekes adalékot a rokonságra! Bözsink is megnyugodott, mingyár visszament két jegyet venni
a cirkuszba, mert imád borzongani és a bohócoktól mindig szokott, pláne, hogy
most már aszt is tuggya, hogy minden bohóc egy klón. Hogy ilyen szép véget ért
ez a történet, az persze jórészt nekem köszönhető, de hát én mindig is az
elsimítás pártyán állok, az egészvilág-japán vérrokonságot is így nézem, hogy ez legalább nem elválaszt, hanem
összeköt bennünket, emberiséget, mert
piros folt a fenekén mindenkinek volt vagy van vagy lesz, akár gazdag-, akár
szegényosztályba tartozik, legyen meg az öröme annak, aki aszt kívánta,
hogy világ proletárjai egyesüljetek!, most látnivaló, hogy a világ prolijai és
nemprolijai megkönnyebbülésünkre eggyesültek.<br />
<br />
<a href="http://thehorrorsofitall.blogspot.hu/">(Innen </a>a csodás kép)</div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--></div>
Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com14tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-8895244462018889262012-09-14T15:31:00.002+02:002012-10-24T14:13:53.316+02:0075. Történés - Csajszi néni mindent eltakaró köténye<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKfNvC3DzaTt-wjZy_bT18Vhnzh2bTpwAatjtv1dRLkhNMpwwQ17-T6fCYYa1KbDtunPU4byp-KgvYcYrFuSSWptc0fFveEk3Zb7RauFV7dXIkmNKIl4T0XVsyJWUKdOWPx0fHpwsLtLY/s1600/Any%C3%A1k+napi+k%C3%B6t%C3%A9ny+haszn%C3%A1latban+-+biroszilvi+uw+hu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKfNvC3DzaTt-wjZy_bT18Vhnzh2bTpwAatjtv1dRLkhNMpwwQ17-T6fCYYa1KbDtunPU4byp-KgvYcYrFuSSWptc0fFveEk3Zb7RauFV7dXIkmNKIl4T0XVsyJWUKdOWPx0fHpwsLtLY/s320/Any%C3%A1k+napi+k%C3%B6t%C3%A9ny+haszn%C3%A1latban+-+biroszilvi+uw+hu.jpg" width="213" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
Már csak emlék...</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #990000;"><i><span style="font-size: large;">I</span></i></span>gazán nem panaszkodhatunk,
helybefaluba őrült tempóba zajlanak az események. Csak úgy áramlik be az
információ az ablakon, bár most, hogy kissebbekre cseréltük a nyilvánzárókat (a
Bözsi mongya így), jobban oda kell figyelni, mi történik szembe vagy csak úgy
az uccán. De azért jó, hogy esztán csak az egynyolcvan fölöttiek látnak be. Nem
tudom, ki hogy van vele más vidéken, mi nagyon csodálkosztunk a házasodna a
gazda című műsoron, aminek nem is tudom, hogy vége van-e vagy még folytatódik.
Ez a játék nálunk éfszázadok óta megy, csak mi úgy hívjuk, hogy nősülne a
paraszt. De nem mindeggyiknek sikerül. És egy kicsit életszerűbb körülményeket
teremt nálunk az élet, de hát így van ez helybefaluba, itt még a nap is másként
süt, eszt egyszer még bebizonyítom, de most nem érek rá, most a családon belüli
erőszakhoz akarok hozzászólni, mert régóta megvan a kialakult véleményem, csak
eddig nem értem rá leírni. Szóval mi, helybefaluba úgy tartyuk, hogy mint
olyan, családon belüli erőszak nem létezik. Feleség- és férjverés, meg
gyerekverés, meg szülőverés az igen, az előfordul, de erőszak az nem. Nem
mondom, hogy ez minden érintettnek teccik, legalábbis azoknak nem, akik úgy
érzik, hogy szenvednek. Nálunk az öregasszonoyok aszt mongyák a fiataloknak, ha
panaszkodnak, hogy a jó asszonynak akkora a köténye, hogy mindent eltakar.
Ezért asztán sokáig nem volt zokkszó, elfogatta mindenki aszt, amit a sors
kimért rá. Volt is rá példa, hogy aki nem fogatta el a sorsát, annak még
rosszabb lett, úgyhogy nem is nagyon váltosztatott senki. Asztán meg nagy
példaképünk a Zámbó Dzsimmi is aszt tanította a dalai által, hogy egy jó
asszony mindent megbocsát és szeress úgy is, ha rossz vagyok . Hát, ha ő eszt
így tuggya, aki maga is felvilágosult etekintetbe, akkor eszt nekünk el kell
fogadni. Csak az a baj, hogy a Dzsimmi régen meghalt és a kötény sem divat
többé. Most itt állunk egy páran és nem tuggyuk mitévők legyünk. Aszt értyük,
hogy a verés az szeretetpróba. Mert ugye családon belül az ember mire számít?
Akit a legjobban szeret, akiben megbízik, akivel vállvetve mennek az élet
úttyán, arról föl se teszi, hogy rosszat akar neki. És akkor hirtelen durr!
Akár szóval, akár tettleg, de elkezdi bántani és ha elkeszte, akkor annak
folytatása lessz. Ilyenkor kell megmutatni, milyen mély a hitünk, milyen mély a
szeretetünk, tudni kell megbocsátani. Tudni kell, hogy aki üt, annak se könnyű.
Annak is hosszú út vezetett odáig, hogy eszt megtegye és nem is volt más
választása. Most nem a nők tanításáról szeretnék beszélni, először a
legkisebbek családon belüli <i style="mso-bidi-font-style: normal;">megneveléséről</i>
írnék valamit, mert kezgyük apróságokkal a témát. Ranschburg Jenő bácsit
nésztem egyszer a tévébe, aki olyan példát mesélt el, ami örökre bevésődött az
agyamba. Elmesélte, hogy milyen az igaz gyermeki szeretet. Egy édesapa
kényszerhelyzetébe (eszt nem ő monta, eszt én magyarázom így), hogy az ötéves
fiát kellő fegyelemre szoktassa, felakasztgatta az ajtófélfára. Mindig csak egy
kicsit, pár másodpercig, addig, hogy ne fullaggyon meg, csak egy kicsit
szendvedgessen, hogy megércse miről van szó és egy életre megtanulja, hogy a
szülőt tisztelni kell és szót kell neki fogadni. Amikor elvitték az apát a
rendőrök, a kisfiú kapaszkodott a lábába és sírt, hogy nem mennyen, mert ő
szereti. Ez az igaz szeretet. Ez a kisfiú kiállta a próbát, és, ha az
édesapukája esetleg egyszer véletlenül később vette volna le a kötélről, bisztosan a
mennyországba jut, mert a jó kisgyerekek odajutnak.<br />
<br />
A kép forrása <a href="http://kockasvilag.blogspot.hu/#">innen </a>- köszönöm, Szilvi!</div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--></div>
Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com12tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-56137841026049766492012-05-23T17:25:00.000+02:002012-05-27T16:35:38.318+02:0074. Történés - Csajszi néni és Stephen Hawking<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEKRUAyyky-ppbjfi_U591PaD_ziv783sh4s8wW90vG0bWKoPb0vBhCXKStPlKq-vWUUsBo96ek-Bkjig0n5-WO6TP-rfE15hYrPUU0D88cmRH4O3O1zBJM3Ivq-CA9XLBu5mESNbadkY/s1600/Stephen+Hawkins+-+christianedoctrine+com.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="214" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEKRUAyyky-ppbjfi_U591PaD_ziv783sh4s8wW90vG0bWKoPb0vBhCXKStPlKq-vWUUsBo96ek-Bkjig0n5-WO6TP-rfE15hYrPUU0D88cmRH4O3O1zBJM3Ivq-CA9XLBu5mESNbadkY/s320/Stephen+Hawkins+-+christianedoctrine+com.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Sztifin Hóking munkaképességét vizsgálja a magyar rokkantbizoccság</b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i style="color: #990000;"><span style="font-size: large;">N</span></i>em tudom, más helybefaluba hogy van, de nálunk, amint már montam, a nagyotthalló nyugdíjasok a legmegbíszhatóbb információforrások, köszönhetően a rengeteg ráérő idejüknek, meg a szuper hallókészülékeiknek. Persze van, aki még közülük is kiemellkedik, ilyen van nekünk is, az özvegy Fajerstejnbergerné Márja, muszáj kiírnom a nevét, megérdemli, igazán álldásos tevékenységet folytat, csakis a mi érdekünkben. Szóval ez a mi Maca Harink több törvénytelenséget leplezett le, mint a kínai titkosszolgálat ötven év alatt, megjegyzem, pontosan ugyanolyan jogosan is, úgyhogy kéccség sem férhet múlhatatlan érdemeihez. Most például a jogtalanul leszázalékolt nyugdíjastársait jelenti be. Az ötletet az önképzőkörünk vezetőjétől, illetve annak ügyvéggyétől vette. Az önképzőkörünk vezetője karambolózott Jóskám nagybáttya első feleségének a fiával, szóval ez minálunk családi ügy, aki úgy törte el a lábát, hogy azóta is húzza és szegénykém ács, méghozzá a legkíválóbbak eggyike, még sosem esett le a tetőről, ami ebben a szakmában nagy előny. Ez a gyerek most nem tud dolgozni, nem tud fölmenni a háztetőre, lába közé kapva a nyeregtetőt meg a kúpcserepet, pedig ez a meglovaglás még a hatvan éves Mancinak is megy, aki szintén rokkantnyugdíjas, igaz, ő nem kúpcserepen gyakorol, de mindegy, nem erről van szó, hanem az ácsról. Na, ezt az ácsot kifigyelte a Maca Harink, teljesen véletlenül meglátta a háccsó kertben, ahogy épp dévitamint vételezett az orvos tanácsára, mert az erősíti a csontokat és a napsütésből nyerhető, aszt nem nagyon érti a, na jó, elárulom a nevét, tök mindegy, hogy ráismernek-e, úgyis tuggya az egész helybefalunk, hogy a Béciről van szó, tehát a Béci nem nagyon érti a folyamatot, hogy a napsütésből hogyan lesz neki dévitamin a szervezetébe, de mindent elhisz az orvosnak. Másnak is mindent elhisz egyébként, például elment egy helyi, ahogy mifelénk mongyák alternatív homopatás gyógyittóhoz, aki megnyitotta a csakráit, hogy áramoljon az energia és érzi is a Béci, hogy áramlik, ez a melegségben nyilvánul meg leginkább. Én is nagy meleget éreznék, ha reggeltől estig a napon ülnék, de nem szólok bele a gyógyítási folyamatba, nem szokásom. Szóval a Béci eccer hajolt le kihúzni egy gaszt az egyik ágyásból, mert az anyukája nagyon szép rendet tart mind a házon belül, mind a házon kívül és a Béci eszt eltanulta tőle. Na most pont eszt a lehajolós pillanatot kapta véletlenül lencsevégre a Maca Harink, született Fajerstejnbergerné Márja és szalatt az önképzőkörünk vezetőjének ügyvéggyéhez, hogy joktalan a Béci kártérítés igénye. Az ügyvéd meg egyből rávákta, hogy másrészt meg föllebeszhető a rokkantosítás. Szerintem teljesen jogos volt az eljárás. Nem ezért vagy azért, de mert valaki húzza a lábát és ácsként nem dolgozhat, attól még más területen bevállhat. Mongyuk a Bécink nem mondhattya, hogy fő a több lábon állás, mert neki ugye nincs több lába, csak kettő, amiből egy nyomorék, tisztára nézőpont kérdése, a félig teli pohár víz esete. Elis esett a kártérítéstől a Béci és megvonták a rokkantnyugdíját is neki. Most segélyes és várja, hogy behívják közmunkára, amit itt helybefaluba mindenki nagyon megbecsül. Ha esetleg még munkaruhát és védőruhát is kapnának az emberek és nem kéne télvíz idején a térdig érő fagyos vízben dorkóban árkot tisztítani, tök jó munkahely lenne, mert kérdem én, hol fizetnek még napi hat óra fizikai munkáért havi harmincötezer forintot? </div>
<div style="text-align: justify;">
Maca Harink elképzelhető, milyen közszeretetnek örvend, hisz mindenki örömmel foszt meg mást a kedvezményektől, eszt hívják köszteherviselésnek. Még ugyan nem került mindenkire sor, de ez csak idő és türelem kérdése. Egyébként meg megint a Bözsink világított rá a lényegre. Nem tutta megnevezni aszt a tudóst, aki a fekete lyukakkal foglalkozik, de nagyon csodálkozott azon, hogy hogyan lehet diplomát szerezni a fekete harisnyákon képződő lyukak vizsgálatából. Montam, hogy szinte bármiről lehet disszertációt készíteni, például őmaga is írhatna a mosógépbe rakott páros zoknikról, amik páratlanul kerülnek elő. A lényeg, hogy a Sztifin Hóking is jól eltuggya adni magát, pedig tolószékes. Annyi tanfolyamot indítanak a munkaügyi kirendelcségek, miből állna elméleti fizikusi OKJ-s tanfolyamot szervezni, így az is dolgozhatna később, aki nem tud fizikai melót végezni, az elméjét még használhatná. <br />
<br />
<a href="http://www.christiandoctrine.com/index.php?option=com_content&view=article&id=658:stephen-hawking-enemy-of-god&catid=174:apologetics&Itemid=550">Kép innen</a> </div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com29tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-68656229237157247842012-01-01T00:44:00.002+01:002012-01-01T00:48:24.780+01:00Boldog új évet...<div style="text-align: justify;">... kívánok Neked, kedves <b><span style="color: #cc0000;">Olvasó<span style="color: black;">!</span></span></b></div><div style="text-align: justify;">Kívánom, hogy ne csak az év, hanem Te is bővelkedj egészségben, vidámságban, derűben, boldogságban, gazdagságban és sikerekben - legfőképp szeretetben! <b><span style="color: #cc0000;"> </span></b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #cc0000;">Bea</span></b></div><br />
<b><span style="background-color: #cc0000;"><span style="background-color: #cc0000;"><br />
</span></span></b>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com12tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-62549890414060613492011-10-15T17:41:00.002+02:002011-10-15T17:56:00.419+02:0073. Történés - Csajszi néni törleszt<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiZ65zjRmhoQEN2qr5eCalAB0aDhobUZBhjuNvPZINeJhNqumklU_hPjGFYRYvCHcYrjh0PJsllZfPp_Od64vyJ0ZxRxKUtevaQTeyVYngeSGF_SLAnlZafijY1wyziL4bEI2yV_qGKtA/s1600/k%25C3%25ADnai+farmer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiZ65zjRmhoQEN2qr5eCalAB0aDhobUZBhjuNvPZINeJhNqumklU_hPjGFYRYvCHcYrjh0PJsllZfPp_Od64vyJ0ZxRxKUtevaQTeyVYngeSGF_SLAnlZafijY1wyziL4bEI2yV_qGKtA/s320/k%25C3%25ADnai+farmer.jpg" width="230" /></a></div><div style="text-align: center;">Tőkeerős kínai vendégmunkás parasztot is szeretne bevonni a biológia (csoda) csoport</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;"><b>N</b></span></i>em, mintha lenne adósságom, illetve persze, hogy van, a Jóska hűtlenségét kell megbosszulnom, ezzel tartozom neki, csak az a baj, hogy nekem, mint Márja-lánynak ez tilos, szerencsére csak bocsánatosan tilos, úgyhogy nincs kizárva, hogy előbb-utóbb bűnbánásra kell adnom a fejem. Amúgy meg itt helybefaluba különös események láncollattya indult be. Eddig ugye élősköttek egyesek az önkormányzat nyakán, kezdve a képvisellöktől az egyszerű és sokszor egyszeri kétkezi munkásig. De ennek vége. Igaz, nem ezek kesztek el dolgozni, hanem alulról jövő kezdeményezésként az Ernő pincéjéből indult ki a mozgallom. Igaz, kicsit döccenősen, mert már rendesen taszigálta őket a maligán, vagy ahogy a Bözsink mongya, a malligám és alulról nehéz volt felkapaszkodniuk, na de ez nem az a réteg, ami könnyen felaggya. Attól se kell félni, hogy hamar elfelejtik, mit kell csinálniuk, mert egymás után legalább háromszor szokták elmondani ugyanaszt. Kicsit unalmas, de hát így tuggyák megjegyezni, amit kell, ami csoda, hogy szinte ugyanolyan tartalommal mongyák és mongyák és mongyák. Persze kémikusnak azért nem ajánlanám őket, mert az esély meglenne reá, hogy mindig újabb vegyülettel állnának elő. Na szóval, ebbe az alulról jövő kezdeményezésbe még az is teljesen unikumnak számít, habár, ahogy itt nevezik, onikom nem volt terítéken, csak újbor, az idei kivételesen jó termésnek bizonyul, a cukorfok igen magas, átlagba huszonhárom fok, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a feleségek is meglettek hivva erre a találkozóra, sőt még egyedülállók is, mint a Bözsink, bár ő nem egyedülálló, csak hajadon. A lényeg az volt, hogy rájöttek és ebbe én is makszimálisan be tudok majd kapcsolódni, hogy rajtuk, rajtunk már nem segít senki. Magunknak kell kitalálnunk, mit tegyünk, helyettünk nem olgya meg a problémánkat más, de jó jel, hogy mi azért szívesen megoldanánk más problémáját, ha haggya. Arra is rájöttünk, hogy egyedül se fog menni, össze kell fognunk a siker, vagyis a megélhetés érdekébe. Össze kell tennünk, amink van. Ebbe már vannak gyakorlottak és egy percig nem gondoljuk, hogy ne lenne rájuk szükség, de új vizekre is tudunk evezni. Vannak, akik pénzzel tudnak beszállni és vannak, akik az ötleteikkel és a megvalósítás megszervezésével. Ez az utóbbi az úgynevezett értelmiségi réteg – az sosem osztály – és mindenki gyanúsan méregeti őket. Mit lehet tenni, vannak, akik rendes munkára alkalmatlanok, hát ilyennek is kell lenni. Asztán vannak, akiknek van sütnivalójuk, de ők már nem értelmiségiek, mert nem tanultak sokat. Ők szoktak általában a legjobb megoldásokkal és ötletekkel előállni, mert ők a gyakorlatból vonják le a követkesztetéseket. Na persze ebből a társaságból kerülnek ki a legelvetemültebb ötletek is, ha a gyakorlatból téves követkesztetéseket vonnak le. Rengeteg remek ötlet született, hogy itt, szeretett városunkba, helybefaluba milyen – muszáj megint Bözsinket idéznem – prodzsekkek valósíthatók meg, mik azok, amiket helybefalu élő és tárgyi feltételrencere már eleve pederasztizált a nemes feladatra. Természetesen sorba beszámolok majd a rengeteg remeknél remekebb ötletről, de eggyelőre próbálom feldolgozni aszt a teljes egészébe még át nem gondolt és ki nem dolgozott javaslatot, amivel a biológia munkacsoport állt elő. Ők aszt vállalták magukra, hogy megőrzik helybefalu génállományát, és itt elsősorba nem a humán utódokra gondoltunk mi, többiek, hanem a honos háziszárnyasokra, a mangalicának mondott sertésállományra, valamint a nyulakra, erre ők előálltak egy több mint érdekes ötlettel, mert szerintük az rengeteg pénszt hoz a közös konyhára. Meglátásuk szerint minden képességük megvan arra, hogy őssejteket tenyésszenek. Sőt, majd hívnak kínaiakat is, ők előrébb tartanak ebbe a műfajba, meg most nagy barátaink a sok pénzükkel, biztos van néhány gazdag paraszt ott, aki szívesen eljönne és tanácsaival segítene bennünket, cserébe megtanittyák őket halászlevet főzni, úgyis szeretik a csípőset, legalábbis az unklebenes szecsuáni csípős szósz szerint. Sőt, akár hoszhattyák a napkollektor-összeszerelő üzemüket, ha eccer már megígérték, de eddig elmarattak, lehet, hosszú az út a Sárga folyó mentén és nem is torkollik a Dunába. A lényeg, hogy a biológiai csoport szándéka kellőképp komoly, a projekt népszerűsítésére előadói körutat is szervesztek, ami a művházat, Fodrászannust, a Sanyi doktor rendelőjének a váróját, valamint az összes kocsmát érintené, és aminek a címe: Őssejt – a bennünk élő dinoszaurusz lesz. Most próbálok tájékozódni, milyen szakirodalmat olvashattak vajon a b. cs. csoport tagjai?</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: x-small;">(Fotó: en.epochtimes.com)</span></div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com16tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-6229066533538700432011-08-18T15:50:00.004+02:002011-08-18T16:08:03.343+02:0072. Történés - Csajszi néni és a mértékadó személyiség<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL3K9hvzjx_5jU-m2iYp7tTHe-BLnifgRzEdbYyBINOJIvuyl6PrWYiDbSgvuP_b44B4eCVIcAixfm44lUPgBP5ULr_zS9cswTqBDMGNU2gV2_cQkx25yS3SIQI01hbVVuNDuc0Jw4hSA/s1600/feed238+photobucket+com.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL3K9hvzjx_5jU-m2iYp7tTHe-BLnifgRzEdbYyBINOJIvuyl6PrWYiDbSgvuP_b44B4eCVIcAixfm44lUPgBP5ULr_zS9cswTqBDMGNU2gV2_cQkx25yS3SIQI01hbVVuNDuc0Jw4hSA/s1600/feed238+photobucket+com.jpeg" /></a></div><div style="text-align: center;">Csiccsolina itt vagy egy nappal Dubáj előtt vagy egy nappal utána</div><div style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: justify;"><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 14pt;"><b><i style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;">N</span></i></b><span style="color: #990000; font-size: small;">a ugye, hogy megint előre láttam mindent?! A múlt hét valahogy olyan szépen összesimult, minden illeszkedett mindenhez és ez a harmónia áthúzódott erre a hétre is. A dubájozással kapcsolatba sajnos mi, Márja-lányok nem vagyunk közös plattformon. Illetve az közös, hogy a megbocsátás jegyébe nem ítélkezünk senki felett, mert ma téged egy kővel, holnap engem eggyel, nem mintha nekem bármi bűnöm lenne, pláne a Jóskával már legalább három hónapja nem bűnösztem, más bocsánatos bűnt meg asztán nem olyan könnyű itt, helybefaluba elkövetni egy tisztességes asszonynak. Szóval az irigység jegyébe nagyon megosztott a társaságunk. Mióta végighallgattuk a szakértőnket, aki akkor még nem Dubájba ment, hanem csak a közeli fürdőhelyekre, meg a Balatonra. Bözsink is megvilágosodott, aszt monta, már érti, miért is mongyák az Idára, hogy fürdős örömlány. Hát mongyuk, nem egészen eszt mongyák rá, de a Bözsink igen jó nevelést kapott még az apácáktól fon hausz ausz. Szóval a mi szakértőnk is megszólalt és elmesélte, hogy a parasztdubajozás azért nem volt olyan rossz dolog, kivéve az eneszkás öreg nagyapókat, ők egy kicsit fehérek és kövérek voltak, de legalább márkába fizettek. Ez ugye a mai generációnak nem mond semmit, nem is tudom, hol ragaggyam meg a lényeget. Talán ott, hogy még most is jobban fizet egy rothadó kapitalista, mint egy volt szocialista és most is inkább nyugatabbra vágyakozunk, kivéve az országvezetőinket, el is kéne engedni mindenkit a saját úttyára, de eszt most ne keverjük más élvezetekkel. Végülis néhány betegségtől eltekintve jó üzlet volt hajdanán a parasztdubájozás, fel lehetett építeni belölle egy házat, rendesen férjhez is lehetett menni, lehetett kék szemű, szőke gyereket szülni, ki emlékszik már arra, ki volt PD-s, ki nem? Talán egyedül a Bori néni, aki helybefalu erősen tematizált helytörténésze, ő mindent följegyzett a naplójába. Most abból él, hogy időnként meglebegteti, hogy kiaggya a memoárjait, névvel-címmel-telefonszámmal, s elég szép pénzeket kap a hallgatásért, elis nevesztük Omertaborinak, ami duplán találó, mert az omerta az olasz maffiánál a hallgatás törvénye, egyenértékű a magyar kuss legyen márral, a másik értelme szintén magyar: ó, mert a Bori mindent tud. A lényeg, hogy eggyes Márja-lányok irigysége a minap szökkent az egekbe, amikor a még mértékadóbb személyiség, Csiccsolina aszt nyilatkoszta, hogy ő is dubájozott és három napi keresetéből évekig is eléldegélhetett volna itthon, ha nem ment volna ki Olaszországba. De azér jószívűségből itthagyta a Dubájba kapott ékszereit az anyukájának, aki el-eladogatott néhány darabot és most decens, makulátlan úrihölgyek horgyák azokat valószínűleg és hát én a szívembe zártam mingyár a Husikát az őszintesége miatt, és azér, mer fél napig nyerítve röhögtem, ami nem szép töllem, de őszinte vagyok én is, bevallhatom. Amúgy Csiccsolina munkásságát nem pártolom, amiből következik, hogy ismerem valamelyest, a nyolcvanas évekbe nagy divat volt nézni, engem is kényszerített az a mocsok Jóska, ha már Bécsből hűtő helyett videót hozott, csak sajnos ugráltak mind a kazetták. De a lényeget és a mondanivalót azért többször is kivettük belőlük. Mindent összevetve nagyon úgy tűnik, hogy a Márja-lányok háromnegyede irigyli a parasztdubájozókat, de Isten őrizzen, hogy helyet cserélnének velük. Egyébként meg itt, helybefaluba nekik volt is egy diszkószámuk, Ribancindulónak hívták, így nagybetűvel és el is hitték, hogy a Boniemm száma a ribancokról szól líraian, egyben ütemesen. Hogy honnan tuttak volna magyarul a boniemmék, aszt ki sejtheti, amúgy meg helybefaluból sokan disszidáltak, mai szóval emigráltak az akkori eneszkába, lehet, hogy a bonniemmesek közül valaki rokon és onnan tud magyarul. Lényeg, hogy a Ribanc ofblúról van szó, a jutyubon bárki meghallgathattya és nosztalgiázhat érinteccségből vagy sóhajtozhat irigységből, most már olyan mindegy, nem igaz?</span></span><br />
<div style="color: #660000;"><br />
</div><div style="color: #660000;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-size: small;">Kép <a href="http://feed238.photobucket.com/">innen </a></span></span></div></div><div style="color: #660000;"><span style="font-size: small;"> </span></div></div><div style="color: #660000; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div style="color: #660000; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><br />
Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com32tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-91331777400450040492011-07-09T23:58:00.006+02:002011-07-15T20:25:46.773+02:0071. Történés - Csajszi néni pont ideális<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiObO6Ui1eg47Zj_DMwcUtHHKpGbpd1PmoDTAAp9X9ZrQGBZ8oKGzkrkCWNkTbw2mPC_7oU6a1Or7vLx6Hm-bN1kv3961CDOSRvULL9lfFtfZvmk8FRjqS-U0HLFhfrfrJtv2RKxtIq0OQ/s1600/chadhorse+-+rodonline+typepad+com.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="255" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiObO6Ui1eg47Zj_DMwcUtHHKpGbpd1PmoDTAAp9X9ZrQGBZ8oKGzkrkCWNkTbw2mPC_7oU6a1Or7vLx6Hm-bN1kv3961CDOSRvULL9lfFtfZvmk8FRjqS-U0HLFhfrfrJtv2RKxtIq0OQ/s320/chadhorse+-+rodonline+typepad+com.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: center;">Dubájba se csak a sejkek meg a lovak szépek, hanem a lovászfiúk is, álittolag</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;"><b>N</b></span></i>agyon sajnálok minden embert és állatot, valamint élőlényt, eszt a Bözsink tette hozzá, pedig az ember is meg az állat is élőlény, de neki az egyszerű az nem szép, mindig mindent túl kell bonyolítania. Nem baj, az a lényeg, hogy ő is sajnálkozik ebbe a melegbe. Alig dugjuk ki az orrunkat, mert itt helybefaluba sokára fog friss szellő fújdogálni, inkább csak telefonon és telepátiával tartjuk a kapcsolatot. A telepátia a megbízhatóbb, az nem romlik el sosem. Csak kicsit megterhellő állandóan belelátni a Bözsink gondolattyaiba, szerencsére azért ő nehezebben bogarássza ki, mire is gondolok én. Most viszont eccerre gondoltunk arra, hogy nálunk is volt dubajozás még a nyolcvanas évek elején, csak akkor eszt nem hívták ilyen szépen és nem Dubájba mentek az olyan lányok, hanem amerre a vonat vitte őket, kétfelé, két fürdőhelyre. Innen kapták a nevüket, hogy fürdős széplányok, kicsit durvábban, de úgy mi sose vettük a szánkra, ez méltatlan lenne a Márja-lányokhoz. Olyan nagyon sokat nem kerestek, sőt inkább ők meg a szüleik költöttek egy csomó pénszt, mert igaz, hogy az écc akkor még nem gyűrűzött be helybefaluba, tuttunkkal még mosse, de egyéb, kéjes érintkezéssel terjedő betegség volt bőven, nem egy bőrgyógyász a helybefalui afféroknak köszönheti a házát. Szóval nagyon is jól tuttuk, hogy kik azok, akik az élet örömeit kiélvezik, nem is lett Márja-lány közülük, csak egy, egyrészt, mert a Jóistennek is kedvesek a megtért, továbbá a tékozló bárányok, hát akkor nekünk is az kell, hogy legyenek, állítottunk is egy kvótát, hogy a Márja-lányok között százalékos arányba kik nyerhetnek felvételt, másrészt meg nem akartunk csak a pletykákra hagyatkozni, testközelből akartuk megtapasztalni az igasságot. Ez sikerült is és legalább az élet ezen, számunkra rejtve maratt területén is rendelkezünk szakértővel. Hát annyit elmondhatok, hogy azért az ő életük se egy mókakacagás volt, én speciel apszolút nem is irigyeltem eggyik sorsát se. Szép töllük, hogy azért ők a sorsukba belenyugodva elég hamar férjhez is mentek, lett szép házuk, meg autójuk és tisztes családanyák lettek, legalábbis a legtöbbje, akad kivétel, de hol nem? Ammondó vagyok, hogy a mostani dubajozó lányokat se kéne rögtön elitélni. Lehet, hogy nekik sem olyan jó az életük, mert ilyet csinálni azért nagyon megallázó, mert hogy úgy bánnak velük, mint valami tárggyal, nem tudom, nem tapasztaltam, csak olvastam róla. A Bözsink aszt monta, hogy belegondolva, ő inkább marad szűzleány, minthogy egy arab sejk még annyira se értékelje, mint a lovát. Hát ahogy már ismerjük Bözsinket, neki épp sok választási lehetősége nincs, nem hiszem, hogy passzolna bármelyik arab sejk ízléséhez, de bármi előfordulhat, eszt úgy tudnánk letesztelni, ha eljuttatnánk Bözsinket Dubájba, de nem egyedül, felügyelet nélkül nem engednénk, lehet, még az olacsapot is elzárnák, olyan diplomáciai bonyodalmat okozna a térítéshajlandóságával, ha eggyáltalán kapunk mi onnan olajat. Ha nem, a dubajozó lányokat meg kéne kérni, hogy szóljanak már egy-két jó szót az érdekünkbe. Így legalább lenne önértékelésük, nekünk olajunk, az arab sejkeknek meg egy hálás ország, mégiscsak közelebb vannak, mint Kína, inkább műköggyünk velük eggyüt. Ez volt az eggyik téma, ami még nem teljes egészébe lefutott, mert a szakértőnk még nem nyilatkozott, majd ha már kialakult a közös véleményünk, arról azért még beszámolok. A másik témánk a baromfinevelés volt, ami annyira nem csigázott föl senkit, kivéve az Emmát, aki a csalággyával két éve települt helybefaluba, még most is folyik a beilleszkedésük, a mi részünkről rendbe van, nyitottak vagyunk mindenre, inkább őnekik megy nehezen a letelepedés, aszt mongya az Emma, hogy olyan furák vagyunk. Mi értékejjük az őszinteséget, de nem mindig szerettyük. Ebből tavaly ízelítőt is kaptak. Muszáj megnevelni a jöttmenteket, tuggya csak meg mindenki, kinek hol a helye a helybefalui hierarchiába. Szóval Emmáék baromfinevelésre atták a fejüket, de olyan bió módon. Montuk, hogy az nem fog működni. Nem hitték el. Elkerítettek egy jó nagy részt a kertből, hogy az lesz a baromfiudvar, meg minden nap kiengették a kertbe is a csibéket, kakasokat, hadd futkossanak kedvükre. Mutogatták is mindenkinek, legfőképp a térben távoli rokonoknak, hogy az ő baromfiai boldogok, annyit mászkálhatnak giliszta után, amennyit akarnak, ez majd megláccik a húsukon is. A boldog állat finomabb. Az lehet, hogy egy atlétának nevelt baromfi boldog, még jó, hogy medincinlabdát nem kellett dobálniuk, de, hogy a gazdasszony és az összes háznép boldogtalan lesz, az fiksz. Mert szép, kisportolt testalkatú tyúkok és kakasok nőttek fel nagy vigyorogva, inasak voltak, de húsosak nem. Levesbe azért jó volt az a hatvanvalaháy darab, másra nem. Szóval, mi nem szóltunk, csak eccer, asztán hagytuk, hadd mennyenek a saját fejük után. Megláccik, hogy tanult emberek, azok általlába sose hallgatnak az okosabbra, de most megtanulták. Pedig csak józan paraszti ésszel kell gondolkodni és az állatvilágot átültetni az embervilágra: a Klári futkos föl-alá álló nap, annyi dolga van, hogy le nem ül, most már akkor se, ha lehetne, az ebéggyét is állva kapja be, aszt mongya, így boldog, de olyan elöl deszkahátulléc típus, asztán meg itt van az Éva, aki jó étvággyal, komótossan eszik, és ül egész nap, alig csinál valamit, csak vigyorog a telihold képével, ő bezzeg nemcsak húsos, de zsíros falat is, asztán meg itt van szerény személyem. Nem azér mondom, de én megtaláltam az eggyensúlyt, meg a harmóniát, a futkosást vegyítem a mozdíthatatlansággal, a jint a janggal, szerintem én vagyok az ideális típus kívül-belül. A Jóskám is aszt monta, hogy belül mindenképp. Ha nem is nagyon adok a véleményére, azért el kell ismerni, néha egész jó meglátásai vannak.<br />
<br />
(Kép:<a href="http://rodonline.typepad.com/rodonline/2007/05/chad_white_ride.html"> innen) </a></div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com15tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-28278335391147570372011-05-24T01:18:00.006+02:002011-05-24T07:57:47.517+02:0070. Történés - Csajszi néni és az angol beteg<div style="text-align: justify;"><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEE4LGWUTafiT0Nm9CwUr38L-15JavRHpr3CZbnkNi8t2tfFtXFeFoDRZu9UCvtx2Rc3brQpt-b_eTi340QVAxkaMuX8CIV-ieDgiJHO7tNXCf3CPVCgYDlPGjDx8aKKwFxizf8xcVOng/s1600/hollywoodhatlounge.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="193" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEE4LGWUTafiT0Nm9CwUr38L-15JavRHpr3CZbnkNi8t2tfFtXFeFoDRZu9UCvtx2Rc3brQpt-b_eTi340QVAxkaMuX8CIV-ieDgiJHO7tNXCf3CPVCgYDlPGjDx8aKKwFxizf8xcVOng/s320/hollywoodhatlounge.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: center;"><span style="color: black;"><span style="font-size: x-large;"><span style="font-size: small;">Márja-lányok lédikre várva </span></span></span><i style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;"></span></i></div><div style="text-align: center;"><i style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;"><br />
</span></i></div><span style="background-color: black; color: #990000;"><span style="font-size: x-large;"><i><span style="color: #990000;">I</span></i></span></span>gasság szerint eszt az esetet nem is szabadna megírnom, mert úgy hallottam, hogy a történeteim, amik egytől-egyig a színtiszta valót tükrözik (eszt így tanította nekem az anyósom, hogy a puszta valót), kivált némi derülcséget az olvasókból. Hát az vesse ránk az első követ, ahol külömb polgártársak élnek, akár a legfölsőbb szinteken is. Hogy mégis elmesélem a legutóbbi esetet, arra az vett rá, hogy én magam is felettébb mulattam rajta, ettől meg asztán igazán nem foszthatok meg senkit, ilyen önző nem lehetek. Ráadásul igen tanulságos a dolog, remélem néhányan tanulnak belőle - itt helybefaluba is. Aszt ugye már montam, hogy imádok itt élni, ide születtem, más választásom nincs, annyi pénzünk sose lessz, hogy innen elmennyünk, tehát megtanultam szeretni aszt, ami van. Ebből kifolyólag hát perszehogy szeretem az itt élő embereket, egy-két kivétellel, de mindenkinek megvan a maga fekete báránycsordája. A Márja-lányokat meg pláne fölöttébb kedvelem, hasonló a hozzáállásunk sok dologhoz, akár az orvosok, a mi jelszavunk is az, hogy Nem ártani! Az, hogy ez nem mindig sikerül, az nem a szándékunkon múlik, hanem a körülményeken. Viszont nem nagyon szeretem a Márja-lányokba a kiváncsiskodást, de hát végülis ez vitte előrébb a tudományt is, ha Ejnstejn nem lett volna olyan érdeklődő, most nem tudnánk, hogy minden relatív. Az a hülyeség is, például, ami pont a Márja-lányokkal esett meg. Aszt monta Bözsink, hogy teljesen hihető volt az egész, ő az utolsó pillanatig nem gyanakodott semmire. Hát a Bözsink soha nem is fog semmire se gyanakodni, úgy vélem, csak csodálkozni. Szóval a Klári meghallotta, hogy telefonál a Terus. Intelligensen arrébb húzódott, hogy ne zavarja a Terust, de még hallótávolságon belül legyen, ki tuggya mikor van szükség egy fültanúra. Szóval hallja a Klári, hogy aszt mongya Terus, hogy akkor tíz Lady-t tud fogadni a hét végén, szombaton. És igen, egyszerre jöhet mind, ó, hogyne, ennyit eltud helyezni itthon, majd a Hájni elfuvarrozza ide őket és persze, hogy vállajja a fuvarkölcséget. Már előre örül, hogy megfognak lepődni a Márja-lányok és mennyire fognak örülni, mert ilyen még nem volt helybefaluba, de most szokást fog belőle csinálni ő, a Terus. No és persze, hogy nészte a királyi esküvőt, akkor pattant ki a fejéből az ötlet, szóval nagyon várja már a Lady-ket. Klári levegő után kapkodott, de nem kellett neki repülősó, mostanába inkább az unikumra esküszik, aszt mongya jó nyákoldó hatása van. Hát a hangulattyát olgya rendesen, az tuti. Szalatt a hírrel a Márja-lányokhoz, hogy a Terus főnemeses hölgyeket fog fogadni, egyenest Angliából. Bisztos a lánya intészte el a dolgot, mert már két éve Londonba növeszti a háccsóját egy kisgyerek ópereként. A Márja-lányok tiszta izgalomba jöttek, mert a Mártika tényleg olyan nagyszájú, hogy akárhány Lady-t rátudna beszélni, hogy jöjjenek helybefaluba, talán még lóversenyt is ígért nekik, mert van újabban két farmerünk, akiknek farmertelepe is van vagy rancsa, az Imi szerint inkább rancs az, közelebb áll a roncshoz kiejtésileg, mert előbb-utóbb úgyis roncs válik itt mindenből. Hát az Imi is azóta ilyen optimista, mióta elvesztette a munkáját, már fél éve gyászolja az Ilonkát, szegény nyolcvankét éves volt, amikor meghalt, ő tartotta ki az Imit egy kis lepedőakrobatikus mutatványért cserébe és most az Imi nem kell senkinek, pedig még nincs hatvan éves. Összedugták a fejüket a Márja-lányok, hogy nem hagyhattyák annyiba a dolgot, ha már nem is egy, de tíz angol nemes Lady megtiszteli helybefalut, akkor fogadóbizoccság kell, nem foszthattya meg a Terus kis közösségünket ettől az élménytől. Kicsit rövid a határidő, de néhány egyházi éneket tudnak énekelni a Márja-lányok, ők viszik a templomba is a prímet, jó lesz az a Lady-knek, az angolok úgyis elég vallásosak, igaz, inkább evangélikusak, de most efelett szemet kell hunyni. Virág minden portán terem, aszt is visznek majd és egy-két apróságot, gyöngynyakláncot, csipketerittőt, pogácsát. Csak rá kéne beszélni a Terust, hogy hagy mehessenek szombaton a fogadásukra. A legbizalomgerjesztőbb tagunkat külték parlamenternek, mint aszt a szovjet hőst a németekhez, már elfelejtettem a nevét, itt perszehogy a Bözsink volt a delikvens. Széles mosollyal tért vissza és aszt monta, hogy kicsit csodálkozott a Terus, hogy miért akarnak odamenni hozzá, de ha már így kiderült a dolog, hogy vár egy szállítmányt, akkor jól van, mehetnek. Megmonta az egyik Lady nevét is, de a Bözsink elfelejtette, mire visszaért. Nem montad ugye, hogy műsorral készülünk, kérdeszte a Klári. Nem, válaszolt a Bözsink. Egész héten gyakoroltak, sütöttek-fősztek-vasaltak-gyöngyöt fűsztek az én drága Márja-lányaim, és elis jött a szombat délelőtt tíz óra, amikor elindultak gyönyörűen felöltözve, puccbavágva a Terushoz. Nézett is eggyet szegény, amikor meglátta őket a konyhaablakból, aszt hitte, megbolondultak. A Márja-lányok meg ugyaneszt hitték a Terusról, mert ő át se öltözött. Lehet, hogy megakarja mutatni az autentikus helybefalui életet, súgta a Mári, na neki is több esze lehetett volna. A lényeg, hogy a Terus leültette a Márja-lányokat a konyhába, a ház szívébe, megkínálta őet kávéval és egy mukkot nem mert szólni a megilletődöttcségtől, csak annyit, hogy jöhetne már a Hájni. Szerencsére nem sokat késett. Az összes Márja-lány felpattant és a méltóságukból jócskán engedve futottak a Terus után, mielőbb szerették volna látni az angol Lady-ket. Jó nagy csalódás érte őket, amikor a furgonból eggyetlen főnemes se szállt ki, csak tíz nagy kartondoboszt cipelt be nyögve a Hájni. Hát hol vannak a hölgyek, kérdeszte Klári. Milyen hölgyek, kérdezett vissza a Terus. Hát a Lady-k. Állítólag a Terus becsöppentett a nevetéstől, amikor rájött, hogy tíz kartondoboz TenaLady-nek ötltözött ki a Márja-lányok színe-java, gyakorolta a zsoltárokat, szette a virágokat és sütötte a pogácsákat. Ja, tényleg, lédi tenát mondott a Terus, gondoltam is, hogy én eszt az angol hölgyet ismerem valahonnan, monta ártatlanul a Bözsink. Végül nem verték meg szegényt, olyan bociszemei vannak, hogy én sem tudom soha bántani, pedig lenne kedvem néha. Tisztászták aszt is, hogy a megnövekedett igények kielégítésére intimbetét-viszonteladó lett Terusból, nekünk fogja eladni a tenalédiket, némi haszonnal, de még így is megfogja érni nekünk. Bözsink meg úgy láccik egyéb angol nemeshölggyel közeli ismereccségbe nem fog kerülni, elégeggyen meg ezzel, ez eléggé testközeli kapcsolat. Sajnálom, hogy ebből a történetből kimarattam, habár, ha itthon lettem volna, ez megse történik és akkor most nincs beszédtéma helybefaluba. Csak arra vagyok kiváncsi, hogy honnan a fenéből szettek össze annyi ocsmány, virágdíszes kalapot az én szeretett barátnőim?<br />
<br />
(fotó: <a href="http://www.hollywoodhatlounge.com/women-39-s/red-hats/cat_93.html">innen</a>) </div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com13tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-6962688360741295392011-05-24T00:23:00.002+02:002011-05-24T07:20:50.842+02:0069. Történés - Csajszi néni a kripliadóra szavaz<div style="text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihCZPwQWFSrfZqUNwDagKg6HQdUvvGL16W-Dxx-Rgs7B98KHpkhBuAET9eH2zWXZ6lu9_19lOvdSJEw49O2GknoZWtRcUTjnhb7dMwP0lvkJsQGfwlmO1whw_PWD9M0S7SfIzRhD0-b-g/s1600/article-1196755-058DCDF9000005DC-866_634x784.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihCZPwQWFSrfZqUNwDagKg6HQdUvvGL16W-Dxx-Rgs7B98KHpkhBuAET9eH2zWXZ6lu9_19lOvdSJEw49O2GknoZWtRcUTjnhb7dMwP0lvkJsQGfwlmO1whw_PWD9M0S7SfIzRhD0-b-g/s320/article-1196755-058DCDF9000005DC-866_634x784.jpg" width="258" /></a></div>Aki ilyen vidám, az csak fizessen!<br />
</div><div style="text-align: justify;"><i style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;">A</span></i>hogy montam, Fodrászannusnál két téma volt feszegetve. Egész helybefalu fél attól, hogy megvonnyák a rokkantnyugdíjat a rokkantnyugdíjasoktól. Egyrészt, mert vagy rokkant valaki ténylegesen, és azokból van több, vagy nem rokkant, de már dolgozni sem képes. Harmadszor meg ezekből a nyugdíjakból támogattya a nyugdíjas a munkanélküli gyerekét és a még tanuló unokáit. Na de én azon az állásponton vagyok, hogy nagyon helyes lenne, ha mongyuk megadósztatnák ezeket a jövedelmeket, mert hogy mer valaki beteg lenni? Itt a lehetőség mindenki előtt, nem kell alkoholizálni, meg cigerettázni, meg annyit enni. Az meg, hogy olcsóbb legyen a gyümölcs meg a zölcség, meg a jó húsok, aszt hogyan várhattyuk el a kormánytól, van annak elég baja. A munkaadóktól se várható el, hogy tisztességes bért fizessenek, meg olyanok legyenek a munkakörülmények, hogy ne kelljen nyáron melltartóban ülni a helybefaluval szomszédos varrodába negyvenötezer forintért, télen meg kabátba ugyanannyiért, inkább örüjjenek, hogy visszavannak vezetve a munka világába. Mert a munkanélküli, az képes és ennyi pénzért nem akarja a gyomrát görcsbe rángattatni, az ordibálást elviselni, meg a lenézést és sírni minden hónapba, hogy mire elég ez a kis pénz. Igazán nem értem néha az embereket. Ebbe a gazdasági helyzetbe össze kell fognunk és áldozatot kell vállalnunk. Én se voltam nyaralni tizennégy éve és mégis élek. Szóval én simán bevezetném a kripliadót. Aki beteg, fizessen. Az idősekkel meg kriptaadót fizettetnék. Tuggyuk mennyi az átlagéletkor, a férfiaknál hatvannyolc, a nőknél hetvenhat év. Aki ennél öregebb, az fizessen. A két adót össze is lehetne vonni, kripliadó+kriptaadó vagyis egy hetvenhét éves rokkantnyugdíjasnak elvesszük a kedvét az élettől. És ez még mindig humánus eljárás. Ha látta valaki a Kis nagy ember című filmet Dásztin Hoffmann-nal (szerintem helybefalui rokonsága lehet), az tuggya, hogy ott az öreg indiánok felmennek a hegyre meghalni, hogy ne legyenek terhére a közösségnek. Mongyuk nekünk hegyünk nincs, de egy szépen rekultivált dombocskánk akad. Már csak néhány keselyűt kéne kölcsönkérni az egyik állatkerttől.<br />
<br />
(fotó: <a href="http://www.dailymail.co.uk/news/worldnews/article-1196755/The-astonishing-story-man-born-arms-legs--world-famous-swimmer-surfer-footballer.html">innen</a>) </div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-10616789103205719942011-05-21T12:59:00.001+02:002011-05-21T13:03:23.479+02:0068. Történés - Csajszi néni okosakat hall<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcRT9E4gAb9kI2_3qxh0EVWnALwChyphenhyphenvmO7DEMFiVWuirrGNxRyKdfcSgNDOjDPh5AOCUxH5zBj2MJ6cUTSWDxLii5Iw2yMXyh8dgC04aFnLoDjNXJ2K9q_f0Kz4bxzKA5VZC_wkeiujug/s1600/6a00d83451d5da69e200e54f3aae178833-800wi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcRT9E4gAb9kI2_3qxh0EVWnALwChyphenhyphenvmO7DEMFiVWuirrGNxRyKdfcSgNDOjDPh5AOCUxH5zBj2MJ6cUTSWDxLii5Iw2yMXyh8dgC04aFnLoDjNXJ2K9q_f0Kz4bxzKA5VZC_wkeiujug/s1600/6a00d83451d5da69e200e54f3aae178833-800wi.jpg" /></a></div><div style="text-align: center;">Fodrászannus ajánlattya a nyárra</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><i style="color: #990000;"><b><span style="font-size: large;">N</span></b></i>emrégibe fodrásznál voltam, igazán ráférne a falunkra már egy rendes fodrász, nem azért mondom, de néha rémisztő, amit ez a Fodrászannus kihoz magából, elég fura frizurákat, aszt mongya, neki impresszionista a stílusa, úgy dolgozik, amilyen benyomás éri, hát látszik némely fejen, hogy bevolt nyomva, az bisztos. Mit lehet tenni, mégis muszáj odajárni, információs köszpontunk.</div><div style="text-align: justify;">Én mostanába távol tartom magam a közügyektől, a külügyek se érdekelnek, belügyekkel foglalkozom, de még mindig nem tuttam kikezelni a kóros hasmenésemet, talán bélgyulladásom van, de orvos engem ne lásson arról az oldalamról, ez nálam elvi kérdés, majd figyelem a Szulák Andrea videóit, hogy micsinál vele az a joghurt, lehet, hogy átállok arra. Szóval amikor úgy éresztem, hogy eltávolodhatok itthonról egy kicsit, szalattam az Annushoz, hogy rakja be a hajamat. Épp aszt a két témát boncolgatták, ami helybefalut a legjobban érdekli: a királyi esküvőt és a rokkantnyugdíjak megsemmisítését. Ez utóbbi talán kicsit több embert érint, mint a szép Vilmos lagzija, többen is hivatalosak a bizoccság elé, mint ahányan voltak Londonba. - De attól még véleménye lehet az embernek a fölhajtásról is,nem? - kérdeszte a Fodrászannus és a Bözsink helyeselt, persze mi is. Aszt vártam, hogy a Fodrászannus mikor vág bele a Bözsink fülébe, mert nagyon szaporította a szót, ő lett helybefalu esküvői szakértője, több jogon is, egyrészt, mert az összes menyasszonynak ő csinájja az esküvői konytyot, eltéveszthetetlen, mindig ugyanaz és mindenkin ugyanúgy néz ki, már a késő hatvanas évek óta. Ez itt nálunk nem bír kimenni a divatból, szerencse, hogy időnkint amúgyis visszajön. A másik ok a szakértőségre, hogy az interneten kísérte végig az egész hercehurcit a Sarka Katával eggyütt, persze nem egyhelyen voltak, a Kata Pesten, az Annus itt, a fiatal pár meg Angliába, belegondolni is hátborzongató, hogy milyen szép dolog is ez a világháló. Aszt monta az Annus, hogy ő a Katával értett eggyett, szerinte se volt valami nagy vásziszdász, például az ő esküvőjére is úgy varratta a ruhát, szintén csipkéből, jó drága volt, kétszázötven métere, még a régi ruhaipari kátéesz maradékanyag raktárából hoszták neki, erre azért büszke, mert tudnivaló volt, hogy az elfekvő készletek voltak mindig a legértékesebbek, ez is szintiszta műselyem volt. A német rokonok hosztak be strasszot vagy strasszt, ki tuggya, hogy van helyesen mondva, a lényeg, hogy szépen csillogottvillogott a ruha, meg a szép fátyol, mert az is volt, igaz, uszály az nem, így is megszólták a népek, no nem az uszály miatt, hanem mert már erősen gömbölyödött az Annus. - Mégis itt vagyok! - monta erre és ez olyan igaz, hogy csak bólintottunk. - No és nekem a zene se teccett. Olyan volt, mint temetéskor szokás. Szerencse, hogy nálunk már magnó is volt és arról szólt a Dzsémszt Lászt harmonikája és mellette a Don Kámézi is, a közös dalunk, eszt sokat hallgattuk a parkba, de megengettem a Vandzselisztől a Paradicsom meghódittását is lejáccani, ez a férjem kedvence volt - sorolta Annus. Összenésztünk, hogy mi ez a férjezés, mert itt nálunk helybefaluba aszt mongyuk, hogy az uram, úgy láccik Annus olvasott valamit, de most nem is ez a lényeg. - Asse értettem, hogy a fiatal pár nem adott virágot a szülőknek, amiért fölnevelték őket egymásnak, igaz, hogy Vilmost nem a Kamilla nevelte, na de itt, helybefaluba se az az apja a legtöbb gyereknek, aki a felesége mellett van, mégis kapnak virágot. Á, nem cseréltem volna a menyasszonnyal, jó volt az nálunk, meg persze a buli utána! Kíváncsi lennék, ott volte menyasszony-, meg menyecsketánc, mert nálunk volt, kaptunk annyi pénszt, hogy nekivághattunk az építkezésnek. Meg meg is szöktettek, annak rengyemóggya szerint. Eszt a kis nádszálka hercegkisasszonyt még szöktetni se kell, elviszi a szél. Csak aszt sajnálom, hogy nem láthatta őket a Dájána, mert hiába kopaszodik a Vilmos, attól még az ő fia, szeretné így is. Hiába, nem minden a pénz - eszt már sóhajtotta Fodrászannus, pedig neki mindene a pénz, jól tuggyuk, szegény Bözsinket is lehúszta kétezerháromszázötven forintra, pedig nem is festett, csak dajerolt. </div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-69809745498690219482011-05-21T11:53:00.004+02:002011-05-21T12:04:44.207+02:00Köszönet<i><b>Drága Olvasók!</b></i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;"><b>C</b>sajszi néni nevében is köszönöm szépen, hogy olvassátok a vele megesett történeteket (ezért megesett nő ő). Tudom, hogy hihetetlen, de mindig elcsodálkozom azon, hogy vannak, akiket érdekel az, amit írok. Ebből következik, hogy nagyon hálás vagyok, amikor kiderül, hogy Csajszi néni nemcsak a helybefalui pusztába kiált nagyokat.</div><div style="text-align: justify;">Az meg igazán megható, hogy vannak, akiknek felvidítom a napját, napjait - ennél többet nem is kívánhatok.</div><div style="text-align: justify;">És akkor még díjakat is kapok!!!</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Kedves virtuális barátom, <b><span style="font-size: large;">Alexa Christi</span> </b>(más néven <b><a href="http://nemvagyokmesterszakacs.blogspot.com/">Nem vagyok mesterszakács</a></b>) gondolta először úgy, hogy megérdemlek egy olvasói elismerést. Szegényt nem vettem igazán komolyan, azt hittem, merő udvariasságból - ismeretségünk okán - küldi nekem az elismerést, no és talán sajnálatból is, mert itt álltam addig díjtalanul.</div><div style="text-align: justify;">Aztán <span style="font-size: large;"><b>Ági</b></span> (más néven <b><a href="http://szerintemazelet.blogspot.com/">Szerintem az élet</a></b>) is megtisztelt ezzel:</div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzm6qY_Qq9AIZxH9xfXCBHkNavxsOs4ssBEzXRXINMtwF2XhY_1cKas-NM4djyoN8IkKUSNLI-ObklFIr-CeCdCsX3ezpVAzThzs77732QUO3fbu0bPBaa5qgHI38-lyi8IwL8ddmxhN8/s1600/liebster_blog.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzm6qY_Qq9AIZxH9xfXCBHkNavxsOs4ssBEzXRXINMtwF2XhY_1cKas-NM4djyoN8IkKUSNLI-ObklFIr-CeCdCsX3ezpVAzThzs77732QUO3fbu0bPBaa5qgHI38-lyi8IwL8ddmxhN8/s1600/liebster_blog.JPG" /></a></div>Úgyhogy akkor már gyanakodtam...<br />
A bizonyosságot <b><span style="font-size: large;">Mária</span> </b>(más néven <b><a href="http://hzias2.blogspot.com/">Szeretek főzni</a></b>) hozta el, ezzel:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhccq7fTyLeN0fJhMOSyPWapGLR2G6959b8-pMjNX9Mpy8iOdSoaQtShOElKHszQFwsz3v1FAbEtcfF7ePNT_YSSAq1Tf37mMAn8I5k_gJJ9_X2jbgHzcq2dc_GVsnQcuZKUAdRxdXEj1w/s1600/Blogs+Galore+Final+Elisabeth.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhccq7fTyLeN0fJhMOSyPWapGLR2G6959b8-pMjNX9Mpy8iOdSoaQtShOElKHszQFwsz3v1FAbEtcfF7ePNT_YSSAq1Tf37mMAn8I5k_gJJ9_X2jbgHzcq2dc_GVsnQcuZKUAdRxdXEj1w/s320/Blogs+Galore+Final+Elisabeth.jpg" width="320" /></a></div><br />
Köszönöm szépen, hogy ilyen módon is kifejeztétek tetszéseteket, sokat jelent ez nekem és Csajszi néninek, sőt, még Bözsink is nagyon örült!<br />
Iparkodom több bejegyzéssel meghálálni kedvességeteket, s amint tudom, továbbadni az elismeréseket másoknak.<br />
<br />
Most pedig minden olvasómnak szeretném hálás szívvel megköszönni, hogy megtisztel figyelmével. A kép nem díj és kérlek, ne is küldjétek tovább... <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAkoORD-S6vHX_MqbC6K49-LbFlTzGOp8roO6CRKnIH52o6Jx6VxvXQDut7TTB5alubQUK8yuuiNrd7PHsoErqflbJKK71Zu3A4VJgVc9UVoUILi-ACthGoCWAQlv6NVZaHW_1YHuq_Mk/s1600/DSC_4845.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAkoORD-S6vHX_MqbC6K49-LbFlTzGOp8roO6CRKnIH52o6Jx6VxvXQDut7TTB5alubQUK8yuuiNrd7PHsoErqflbJKK71Zu3A4VJgVc9UVoUILi-ACthGoCWAQlv6NVZaHW_1YHuq_Mk/s320/DSC_4845.jpg" width="212" /></a></div><div style="text-align: center;">Csajszi néni, mint <b>Klínflúrmenedzser </b>from présház<b><br />
</b></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Szép napokat!</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Bea</b></div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-35398689233722557692011-03-09T20:04:00.000+01:002011-03-09T20:04:11.312+01:0067. Történés - Csajszi néni és a nőnapi köszöntés<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUEI-Ol5tKFcQNLlJ2DWkExrXovFbskZ7L8r6UTbdK9AAVmix2Ur6BF47NNGAZDXoYjCsyW9MiaubF8X7EyGOqzF49ZMrtirvI3qKUtLGouMYLJRIJXnoMJQcD2Q-gNgN7laLOAAtb-X0/s1600/ugly-man-transvestite-fat-bitch-men-women.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUEI-Ol5tKFcQNLlJ2DWkExrXovFbskZ7L8r6UTbdK9AAVmix2Ur6BF47NNGAZDXoYjCsyW9MiaubF8X7EyGOqzF49ZMrtirvI3qKUtLGouMYLJRIJXnoMJQcD2Q-gNgN7laLOAAtb-X0/s320/ugly-man-transvestite-fat-bitch-men-women.jpg" width="207" /></a></div><div style="text-align: center;">Gyöngyike új karrierje kezdetén, portfólijója részlete</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRmMVKfdPXgI2nKCH332KKA3j2kl9XvP9nkzwGFJ2T8DwUXNIa3MODbh6aE56irJ2GOQC8LVRtIgcthLykz7GPrwJzKbChmRxAV6hlHSJVEGhG_RRMV4UPznk9fRXKMkSrJ-zkudkbxOw/s1600/15839.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br />
</a></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><b style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;">E</span></b></i>mlékszem még a régi nőnapok hangulatára, amikor össze lettünk hivva és az egész gárdát köszöntötték eccerre, nem eggyenként. És szegfűt kaptunk, ami ma már egy párt kedvenc jelképe, mert talán ők szeretik a legjobban a nőket, akkor is, ha az öregecske feleségeiket megpróbájják lecserélni. Ebbe kapaszkodott a Franci is, amikor elakart válni, aszt monta, ez szinte párthatározat, igaz, hogy nem párttag semmilyen pártba, csak pártszimpatizáns, az is attól függ, hogy melyik párt mit mond, annak aggya a szimpátiáját, de nagy köpönyegforgató, mert hol eszt a pártot kedveli, hol aszt. Az a lényeg, hogy a felesége megneszelte a dolgot, hogy a lecserélésére készül és igazi okos asszonyként elkezdett sűrűbben járni orvoshoz, fodrászhoz, boltba és egyéb fontos közösségi helyekre és suttogva mondogatta, hogy a Franci már nem a régi, régen nem olyan fickós, mint volt és hát ugye a nyugdíja se annyit ér már, mint régen. Ez a suttogó propaganda hatott, kesztek látványosan húzóckodni a nők a Francitól, az meg nem értette miért. Komolyan mondom, a Franci feleségét felkéne venni a Márja-lányok sorába, de sajnos nemrég határosztuk el, hogy létszámstoppot hirdetünk, nem haggyuk felhígulni a szervezetünket. Mármint nem a sajátunkét, aszt épp lehet, mert néhányunknak sok a sava, ahogy a Bözsink mongya, a település sava-borsa vagyunk, de én már rég nem magyarászkodok neki. Szóval az a lényeg, hogy már nem köszöntenek bennünket csoportosan, kivéve a nyugdíjas klubbot, ott még azért adnak a láccatra. Őszintén szólva kicsit kételkedek abba, hogy a nő élete végéig nő, mert inkább csak egy romhalmaz, aki meg hetven éves korára nem az, aszt meg kinézik maguk közül, mert akkor már nem való adni magunkra, csak tudnám, miért nem.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az idei nőnap azért is emlékezetes marad, mert a Gyöngyike eladósorba került és a baráttya el is atta százezer forintért. Még harminc éve vette egy másik örömiparágba dolgozó üzletembertől és sokat is hozott a Gyöngyike a konyhára, de most már a baráttya szerint túlvan élete virágzásán, ideje volt megszabadulni tőle. A Gyuri vette meg, aki már régen szerelmes belé és eszt volt is alkalma bizonyítani elégszer, most végre egészen az övé. De a Gyöngyike nem bírja a kizárólagosságot, eccerűen nem eszt szokta meg, ezért csináltatott a számítógépen egy oldalt magáról és fönn van a fészbúkon is és hatalmas sikere van, viszik mint a cukrot, ami ugye jelent valamit, ilyen cukorárak mellett, teljesen elkötelezett lett a retró és a nosztalgia mellett, talán ő volt az eggyetlen nő, aki felhőtlenül tudott örülni a nőnapon. Persze rajtam kívül, mert a Jóska influenziás lett és sehova nem tudott menni, ahogy fogalmazni szokott, megosztani az örömét másokkal, itthon maratt velem, nyögdécselt rendessen, meghallgattam az ablak alatt, tisztára úgy hallaccik, mintha épp szeretgetne engemet, mert a píárra is adni kell. A forma már megvan, ha felépül a Jóska, a nyögdécsellötartalomra is kellő figyelmet fogok fordittani. A nőtársaimat utollag is üdvözlöm, részemről maradhat a hagyomány, majd jövőre megnézem, hogy külföldön hogyan is ünneplik, lehet valamit át is lehetne venni tőllük, vagy mi adhatnánk át szokásokat, mint például a Gyöngyikéét, aki nem feletkezett el az ünnep munkásmozgalmi eredetéről.</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com18tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-60285886151395799602011-03-05T23:16:00.000+01:002011-03-05T23:16:06.700+01:0066. Történés - Csajszi néni élőkről és alkoholról<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMFLPORNwyXrMcR5AsXMhE56O1kpDNyWpWgMv9UYr-jKx7eEEuMpDmwkGmpn3hgApsFwBS5lcW1LSc864QDZvGSX6UEoPAQJdKoGm0IQvKQsCgvXo8jNPtWsMjBw7jjoYNJZRCrqCyuv8/s1600/housewife.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMFLPORNwyXrMcR5AsXMhE56O1kpDNyWpWgMv9UYr-jKx7eEEuMpDmwkGmpn3hgApsFwBS5lcW1LSc864QDZvGSX6UEoPAQJdKoGm0IQvKQsCgvXo8jNPtWsMjBw7jjoYNJZRCrqCyuv8/s320/housewife.jpg" width="237" /></a></div><div style="text-align: center;">Imruskára kihívták az ájentéeszt</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="color: #660000; font-size: x-large;"><b>V</b></span></i>égre rászántam magam és elmentem a helybefalui tisztánlátó asszonyhoz, hogy nézze meg a jövőmet, mit olvas ki belölle. Hát úgy van, ahogy sejtettem, aszt monta a könyvelőm, hogy tehhnikai okok miatt nagyon jó, hogy veszteséggel zártam az első vállalkozói évemet, bár ez nem sok jót jelez a jövőre nézve, de legyünk bizakodók, érdemes fenntartani a vállalkozást. Neki mindenképp, hisz átalánydíjat fizetek, de megéri, olyan pozitív energiákkal tud feltölteni, mint szinte senki más, ez pedig aranyat ér a mai időkbe. Mint Márja-lány természetesen leginkább az Úrban bízom és hagyom, hogy vezessen és most nem a Jóskára gondolok, aki amúgy is nagyon késélen táncol az urasággal kapcsolatban. Lovag még lehet belőle, de dzsentleman az bizony nem, ahhoz azért több kell és annak ugye születni kell, lovag meg bárkiből lehet. Na de nem is eszt akartam így kitárgyalni, hanem aszt, hogy az Úr újabb csodát tett és ennek a Vilmosunk nagyon örül, mert vele esett meg a csoda, pontosabban a borával, még pontosabban azzal a vízalapú izével, amit ő bornak nevez. Aszt mongya, ő sem érti, de amikor megkóstolta a kreációját, ő csodálkozott a legjobban, hogy bor lett belőle. Nem is tuggya másnak tulajdonítani, csakis csodának, még bronzérmet is nyert a helybefalui borversenyen. Szerinte hihetetlen jó érzés híres embernek lenni, megálittyák az uccán, már a helyi újság is megkereste, hogy nyilatkozzon, de ő csak annyit mondott, hogy ugyanaz az ember akar maradni, mint ezelőtt. Sajnos, tette hozzá a felesége, aki nem Márja-lány ugyan, de vallásos és már régóta imátkozott csodáért, de szerinte az Úr csak félig figyelt rá, pár nap után úgy módosította, hogy eggyáltalába nem figyelt arra, hogy mit kért, de ki ő, hogy ítélkezzen a Jóisten felett? Az Imrust is csak a Jóisten fogja megmenteni az étterme bezárásától, mert találtak nála egy egész karton élőflórás joghurtot, ami nem baj, sőt, jót tesz mindenkinek odabent, a baj, hogy találtak jónéhány élőfaunás ételt is. Nem mondom, önmagában az izgőmozgó kukacok érdekesek lehetnek, de nem az előresütött húsokban és néhány jóltáplált egeret is összeszedtek, bár azok akkor már nem az élő faunát, hanem az elhunyt faunát képviselték. Érdekes egyébként, hogy az Imrus amúgy az élőflórát nem tűri, tele van az étterme műanyag virággal. Aszt mongya, legalább nem szívják el a vendégek elől az okszigént. Némelyiknek mongyuk olyan mindegy lenne, sok pusztítást már nem okozhatnak az agysejtyeikbe, a tekervényeik meg totálisan kisimultak, aszt a kevés információt, amit a világról őrizgetnek, tíz centis darabon bőven elbírják tárolni, még marad is szabad kapacitásuk. Most mindannyian imádkozunk az Imrusért, hogy nehogy legyen felsőbb kapcsolata, aki esetleg kimossa a trutyiból, mert lehet, hogy mumpszunk már nem lesz, de egy jó kis kolera még kinészhet, asztán odalessz a jólfelépített városi imidzsünk, és lecserélhettyük az idei szlogenünket is, miszernt „Jöjjön az ezer flóra és kétezer fauna országába, helybefaluba! Szeretettel várjuk!”. (A számok nem hitelesek, a Helybefalui Környezetbarát Kör – elnök: körzeti Sanyi doktor - ennyit bírt összeszámolni hamarjába.)</div><div style="text-align: center;"><br />
</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-86143437664787301622011-03-05T01:43:00.002+01:002011-03-05T01:51:38.989+01:0065. Történés - Csajszi néni és a játékok sora<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvEBZGQEO4oYqFSQOQ_3N2yhluS6yMPTdPQlzdUMMaV0xL3GExxvh_By8uTRotYSLYgQD_JgTImQiL-detGAjtBuGWfUAYMt6uu3tQyIWzhtOUn5SG4i5X8DlVH76xxiwLlRGhZxqRg2w/s1600/6a0105349ca980970c0120a61a7eb7970c-320wi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvEBZGQEO4oYqFSQOQ_3N2yhluS6yMPTdPQlzdUMMaV0xL3GExxvh_By8uTRotYSLYgQD_JgTImQiL-detGAjtBuGWfUAYMt6uu3tQyIWzhtOUn5SG4i5X8DlVH76xxiwLlRGhZxqRg2w/s1600/6a0105349ca980970c0120a61a7eb7970c-320wi.jpg" /></a></div><div style="text-align: center;">Hasznájjon korégatapszot vagy egyen keletlen kenyeret!</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: x-large;"><b><i style="color: #660000;">D</i></b></span>e jót nevettem mingyárt az este elején, pláne, ha nem lennék ilyen jólnevelt, röhögést is mondhatnék, de maraggyunk csak a nevetésnél. Szeretek olyat jáccani, hogy lenémítom a tévét és úgy figyelek, mi zajlik benne. Különösképp szeretem így nézni a reklámokat. Ma például egy vadiújat láttam, egy láthatóan parókás néni, aki csak allig volt tízhúsz évvel idősebb nállam, ajánlott valamit és nem tuttam rájönni, hogy mit. Persze a végén kiderült, hogy a korégatapszot reklámoszta. Ez nem is lenne olyan mulaccságos, de nem sokkal később újra leatták a nénit, de most már a hang rajta maratt és így meghallottam, hogy miként akarja rásózni a fogsorragasztót a kortársakra. Arról panaszkodott, hogy annyi nevetnivalója lett volna az utóbbi időbe, de nem mert kacarászni, mert félt, hogy kiesik a protkó a szájából. És akkor felfedeszte a korégatapszot, mint Kolombusz Indiát és egyből visíthat, ahogy csak akar, mert a fogsora a helyén marad. Na én csak arra lennék kíváncsi, hogy mi a fityfenén van olyan halaszthatatlan röhögnivalója? Először is ugye a skorbuttól kiestek a fogai, mert ne mongya nekem senki, hogy az átlagnyugdíjas bír még egésségesen táplálkozni annyi pénzből, amennyit kap. Asztán meg asse mongya, hogy attól a szörnyű csirizes kenyértől, amit megtud engedni magának, nem cuppan a szájpadlására a fogsora örök időkre? Bármi történne vele, a halottkémnek jó kiindulópont lenne az épen maratt protkója, mert aszt meg nem semmisíti semmise, ha eccer kóstolta a helybefalui kenyeret, amit ki tuggya honnan hoznak a boltba, pedig van helyi pékünk is, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy én mostanába hahotázó nyugdíjast nem láttam és bárcsak fognék látni, de nem sok esélyem van rá. Ha mégis, az bisztos azért lessz, mert szóba elegyedett a Bözsinkkel, aki a héten háromszor is itt volt, nem ez a csúcstartása látogatásilag, mostanában ritkábban jön, aszt mongya, hogy a magánéleti részét rendezi az életének, bármit is jelencsen ez. Szóval jött és mongya, hogy mostanában milyen hülye nevet adnak a gyerekeknek. Montam, hogy egy Márja-lány így nem beszélhet, erre aszt monta, hogy ne haraguggyak, de elkapta a hevület, amikor meghallotta, hogy az unokaöccse markolászta a Marika karját és aszt monta, hogy jáccanak Szabó Maót. Ki a fene ad a mai rencerbe olyan nevet a gyerekének, hogy Maó és mit jelent Szabó Maót jáccani? Biztos nem túl jó dolog, mert a Marika aszt hajtogatta, hogy az neki olyan durva dolog. Hát tényleg hülye név a Szabó Maó, montam én, elfeledkezve arról, hogy egy Márja-lány így nem beszél, de valahogy lepleznem kellett a nevetésemet, ez a Bözsink annyira ártatlan teremtménye az Úrnak, hogy jobb is, ha nem tuggya meg, hogy mi is az a szadó-mazó játék. No lám, ráadásul még nevetnem is kell, pedig nyugdíjas vagyok én is, bár én könnyen megtehetem, mert rokkantnyugdíjt húzok az államtól és minden eggyes polgárától, nem tudom, hova fogok menekülni, ha utolér a népharag, lehet, hogy addig kergetnek, amíg adósságcsapdába esek, onnan asztán már kise jövök holtomig, pedig kedvem lenne még pár évig jáccogatni, akár a Jóskával is, mert már rég letettem a finnyásságról ezügybe.</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-22697741970709339832011-02-02T20:03:00.000+01:002011-02-02T20:03:48.742+01:0064. Történés - Csajszi néni él a gyanúperrel<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieH_CYmzl8IWfD8LroHKZpAXevJqFSBsTHL8iiplUX7Cto2GZY2OlOPd6q-5XZlQ_famz4YyrNeJvXnBcB10bpbPOG6eAa5BK_UFfXQj3MKjLYR45Kdc7NWU4WUMaYfrJpeybw_obSpN0/s1600/KeepsakeGermanShepherdDogPendant.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieH_CYmzl8IWfD8LroHKZpAXevJqFSBsTHL8iiplUX7Cto2GZY2OlOPd6q-5XZlQ_famz4YyrNeJvXnBcB10bpbPOG6eAa5BK_UFfXQj3MKjLYR45Kdc7NWU4WUMaYfrJpeybw_obSpN0/s320/KeepsakeGermanShepherdDogPendant.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: center;">Az Ámri nyakába Kámpec képe lóg</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style> <![endif]--> <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="color: #660000;"><span style="font-size: x-large;"><b>H</b></span></i>a nem helybefaluba történik meg, ami megtörtént, el se hiszem. Ugye kösztudott, hogy van nekünk rendőrőrsünk, ami nem olyan úttörős játékőrs, hanem igazi, igazi rendőrökkel, akik intészkednek is, ha kell, ha nem. Elég sokat szoktak rajtunk, álompolgárokon gyakorolni, hozzáteszem, teljessen jogosan, mert itt van két présházucca és jónéhány szöllős is, ami gyalog messze van, motorral és autóval közelebb, csak hát nemcsak a tank van tele benzinggel, hanem a sóför is alkohollal, konkrétabban borral, ami Jézus újabb tanúságtétele, hogy ebből a vasban és klórban gazdag vízből bort tud varázsolni, a borozsgazdák minden igyekezete ellenére. Most kicsit túlosztam, mert igenis vannak jó boraink, egész megyeszerte ismertek és még nemzetközileg is megállják a helyüket, ha kijutnak Európába vagy más nemzetközbe. De nem ez a lényeg, hanem nemrég az iskola természettudományi laborjába vagyis abba a tanterembe, ahol sosincs takarítás és rengeteg pókot lehet tanulmányozni, oda van kiállítva egy kitömött farkaskutya pont egy hete és ez most itt a reklám helye: mennyen mindenki iskolába, az is, akire ráfér! Szóval ez a kutya, aki a születésekor a Kámpec nevet kapta, mert olyan kis nyüzüge volt, aszitték, megse marad, asztán a szeretet meg a rengeteg kutyakaja megtette a hatását és nem is csak meghízott, de kiderült, hogy okos is. Ez nem lett volna feltétel, de rendőrkutya lett belölle, méghozzá igen kiválló. Szabadidejébe jó sok pénszt is hozott a helyi őrsnek, mert pénzért bárki megnézhette, hogyan különböszteti meg a kölniket és parfümöket Kámpec. A kissé fanyarkás, pézsmaillatú Húgó Bossz volt a kedvence, biztos ez hasonlított legjobban a gazdája, Jenő illatára háromnapos bevetés után. Rengeteg besurranó tolvajt kapott el, mondjuk nem mindegyik volt tolvaj, csak besurranó, mint a Hájni fatr a Rézihez. Akkor kicsit megdorgálták szegény Kámpecet, de nem engették ki a rendőrség kötelékéből. A hanyatlás jelei akkor kesztek mutatkozni rajta, amikor minden szagmintára egy válasza volt: az Ámri. Először aszitték a rendőrök, hogy téved, mert az Ámri ugyan koráncsem ártatlan és békés lélek, de nem is mondhatni bűnözőnek, már ami a kriminaliszikai aspektusát nézve a dolognak. Szagot fogattak vele egyszer, kéccer, háromszor. Mindig odavezette őket, ahol az Ámri tartószkodott. Akkor már azért az Ámri nagyon gyanús lett, de egy ilyen kis, helybefalui közösségbe ugye nagyon óvatosan kell eljárni a rendőrségek, ezért beszállt a nyomozásba a Nemzeti Nyomozó Hivatal is, teljesen fedve voltak, nem is tuttuk kik mászkálnak errefelé szokatlanul jóminőségű öltönybe, nem feltételesztük volna, hogy ilyen jól fizet a Belügyminisztérium. Addig-addig ment az adatgyűjtés, amivel az őrületbe kergette többek között a Bözsink is a nyomozókat, én tartószkottam a híradástól, mert elejétől fogva tuttam, hogy ez egyszer visszafog ütni, amíg kiderítették, hogy az Ámri ártatlan. Nem volt könnyű eszt a hatalmas adathalomból kihalászni. Volt ennek más hozadéka is, lefüleltek egy pedofilt, mencségünkre mondva, nem tőzsgyökeres helybefalui, csak amolyan gyüttment, de három szatír és egy szatíra is rendőrkézre került, de a polgink közbenjárására szabadon engették őket, mert ők hozzánk tartoznak, évtizedek óta szórakosztatnak bennünket, teljesen ártalmatlanok, sajnos, teszi hozzá mindig Bözsink. A hetekig tartó nyomozásnak az lett a végeredménye Ámrinkat és Kámpecet illetően, hogy Ámrink a besurranásos lopásban tök ártatlan, Kámpec meg teljesen szerelmes az Ámriba. Ez meglepő fordulat volt. Az ártatlansága is, meg a szerelem is. Nem mondok nagyot és szokatlant, ha közlöm, hogy az Ámriba még soha senki sem volt szerelmes. A Bözsinkkel éltünk a gyanúperrel, hogy Kámpec nem is magába a Ámriba szeretett bele, hanem a szagába. Szerintünk a pézsma illatát már keverte a pézsmapocokéval és egy kis naftalinnal, a mosószappanról már nem is beszélek. Kámpec mindig is a szagok rabja volt. Ámri először halálosan megsértődött, hogy ilyet mertek állítani a rendőrök, újabb vizsgállatot akart rendesztetni, de végül azzal győszte meg a rendőrfőnök, hogy csak legyen büszke magára, hisz helybefalu legokosabb hímneműje szemelte ki magának. Ebbe asztán Ámri bele is nyugodott. A háta mögött persze mindenki kineveti, csak én élek a gyanúperrel, hogy a rendőrfőnöknek allighanem igaza volt.</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-86365867022909274682010-11-29T19:14:00.004+01:002010-11-30T13:40:12.905+01:0063. Történés - Csajszi néni és a visszamenőleges dolgok<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXoES3Psa0Y4dns9sdE1HmupJLR5uPbKfp9QCq1d30EkEBHWndsRSEcGfyDx_PdLOMwih_2JuJoBEaQm2fkZA6Cmz-17r994DhnHWeySBveWectv-433kTHxnkzePLlUCk6JnJeMBrxpE/s1600/moszat_taxifolia.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXoES3Psa0Y4dns9sdE1HmupJLR5uPbKfp9QCq1d30EkEBHWndsRSEcGfyDx_PdLOMwih_2JuJoBEaQm2fkZA6Cmz-17r994DhnHWeySBveWectv-433kTHxnkzePLlUCk6JnJeMBrxpE/s1600/moszat_taxifolia.jpg" /></a></div><div style="text-align: center;">Megannyi MOSZAD-ügynök moszatnak álcázva</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: x-large;"><b style="color: #990000;">M</b></span></i>i, Márja-lányok messziről elkerüljük a helyi nyugdíjas klubot, mert ott asztán van mindenféle népség és még a láccatra se adnak, pedig az nagyon fontos dolog. Nem elég tagadni a bűnt, de ártatlannak is kell láccani, ez a mi filozófiánk és eszt be is tartyuk, hacsak tehettyük. Igen ám, de most vészhelyzet állt elő. Már régóta izgatott bennünket az a tényálladék, hogy minek a regisztrációs jegy a buszokon, meg mindenhol. Most végre értelmet nyertek félelmeink. A Kontyostreszka jött rá a megoldásra. Ő nem Márja-lány, hanem a nyugdíjas klub tagja, muszáj megkülömbösztetni őket ragadványnévvel, mert itt, helybefaluba van egy rakat Treszka, Bözsi, Annus, Mári, Hánzi, Jóska, Szepi satöbbi, hiába, ahogy már írtam, ez nem angolszász vidék. Na, a lényeg, hogy épp zsírosztak, nem kenyeret, hanem aszt a bonyolult kártyajátékot jáccották, amikor a Kontyostreszka az álkontyához kapott és felkiáltott: - Ó, májngott! Te tuttok, mire jöttem rá? – nem tutta senki, de kitudódott, mert elmonta. A Kontyostreszka szerint arra volt jó a regisztrációs rencer, hogy így felmérték a nyugdíjasok utazási szokásait, mennyire fittek még, hova mennek, mekkora távolságra, asztán meg kiszámították, hogy ez az ingyenes utazás mennyibe volt a népgazdaságnak és szépen elosztották, hogy egy nyugdíjasra mennyi kilóméter és összeg esik. És, ami a legszebb, hogy megszoroszták öttel, mert ugye az öt évre visszamenőségen van a hangsúly és most befogják hajtani eszt a pénszt a nyugdíjasokon, becenevükön nyuggereken. Megdermettek a kártyapartnerok, először aszitték, csak a figyelmüket akarja elterelni a lapjukról, de egyre reálisabbnak tűnt az ő számukra is a veszély. Én már régen mondom, hogy semmi sincs ingyen. Az egyik szemem sír, a másik meg nevet, mert megint kik járnak jól? Akik nyakrafőre utasztak, mert jó, hát fizessenek, de aki kise tette a lábát helybefaluból, az ráfaragott rendessen, mert fizethet ő is, hisz köszteherviselés van, vagy mifene. A lényeg, hogy a nyugdíjas klub most fogalmaz egy levelet a megyei szöveccségüknek és tájékosztatást kérnek, hogy most mi van, vane igassága a Kontyostreszkának vagy csak képzellődés. Úgy gondoltuk, hogy érdeklődünk a klubtagoktól, ezért elkültük a Bözsinket tájékozódni, mert ő minden szempontból elfogadott lény bármely közösségben. Azért persze megkérdeszték tőle, hogy „Vász máhszt tu hír? Piszt tu ájn moszat ütynök?” Bözsink meg pislogott, hogy mi az a moszat-ügynök? Ő nem árul se cukorkát, se hőre lágyuló/nemlágyuló gyapjútakarót, se cepteredényt, se negyvenes égővel világittó biolámpát, se moszatot. Se barnát, se zöldet. Miután tisztászták, hogy nem moszat-ügynök, elmonták, hogy milyen levelet írnak és felajánlották, hogy csatlakozhatunk aláírókként, emelve a résztvevők színvonalát magas erkölcsiségünkkel. Holnap lesz a napja, hogy mi, Márja-lányok lemegyünk a muffházba és aláírjuk a kartát. Egyébként meg egyre jobban teccik ez a visszamenőleges fizettetés. Asszem elkapom a Jóskámat, mert akármilyen jófiú mostanába, öt évre visszamenőleg meglehetne szorongatni egy kicsit. Némi kárpótlás rámférne. Majd felbérelek egy MOSZAD-ügynököt, aszt mongyák, ők a legjobbak a szakmába, talán még a Bözsinknél is nagyobb hatékonysággal és eredményességgel dolgoznak, asse bánom, hogy a Jóska multyának fürkészése közbe moszatnak álcázzák magukat.</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-72069658527654685762010-11-18T17:04:00.001+01:002010-11-18T17:08:18.839+01:0062. Történés - Csajszi néni és a sok hatás<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj50rbCblYjxyI167-zMp9eElAxFHRyW2aUP1vx7QVZ9jGUezz0UsetP5C2PgOGtrwST4ufN7KRLSg0jSMYLJGdLRfLD_m93xIm8SPr5gPV7qOcOVLv4lCVEfD4nFiHqX8J8jY4sW2mmhg/s1600/%25C5%2591sember.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj50rbCblYjxyI167-zMp9eElAxFHRyW2aUP1vx7QVZ9jGUezz0UsetP5C2PgOGtrwST4ufN7KRLSg0jSMYLJGdLRfLD_m93xIm8SPr5gPV7qOcOVLv4lCVEfD4nFiHqX8J8jY4sW2mmhg/s1600/%25C5%2591sember.jpeg" /></a></div><div style="text-align: center;">Kampánytest a szőrtellenittés ellen</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><b style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;">A</span></b></i>nnyi sok hatás ért az elmúlt időszakba, hogy bátran mondhatom, hogy a sok hatás sokkhatásként ért. És minden esemény teljességgel összefüggésbe elegyedett egymással, innen szépen láccott, hogy van a világnak rengye, csak föl kell ismerni aszt. Még mindig a Tájházunkba van a Helybefalui Nonfiguratív Vénuszunk, nem értek rá kijönni a múzeumosok megvizsgálni, hogy mi is az. Mi, a Márja-lányok viszont kutatni kesztünk, hogy milyen régen élhetnek itt emberek. Hogy helybefaluba mióta, aszt nem tuggyuk, de például Szilvásváradon már az előember is itt volt, sőt, az értelmesebbje, a kromanyoni szintén ott időzött, asztán gondolom ment tovább nyugatra, ha esze volt. De azért érdekes, hogy a neandervölgyi is már rajzolgatott, papír híján a barlang falára. Külföldön találtak egy vénuszdombos graffittit is, csak akkor még nem graffittinek hívták és talán nem is vénuszdombnak, mert lehet, hogy beszélni sem tuttak, viszont a kromanyoni már zenélt is, méghozzá medvecsontból készült síppal, amin három lyuk volt, de öt hangot adott ki, remélem a Kodály Zoltán ismerte a leletet és örült ennek a magyar kromanyoni pentatonistának. Szilvásvárad nagyon híres lett ettől a lelettől, lám ilyen kevés kell ahhoz, hogy most nekik olyan jó kis turizmusuk legyen. Nekünk csak egy Törökdombunk van, ami csak félig a miénk, leginkább a szomszéd falué, nekünk marad a mi Vénuszunk vénuszdombja allig kivehetően, de azért megpróbálunk turizmust építeni erre. És, ha már ilyen kényes területen vagyunk, ne kezeljük szőrmentén a dolgokat. Kábé két hónapja olvastam az eggyik újságba, hogy van egy ilyen örökre szőrtelenné tevő cég, nem is kell sokat fizetni, csak félmillió forintot és csupasz lesz az ember, mint az angolna, bár eszt nem tudom, mire jó, mi védi meg akkor a testünket a hideg ellen, mert ruhát már nem fogunk tudni venni magunknak, ahogy elnézem a gazdasági kilátásokat és a remek adótörvényeket, habár törekedni kell arra, hogy gazdagok legyünk, mert akkor még gazdagabbak leszünk, jó is, ha kifog halni a szegény réteg, azzal meglessz oldva a probléma, nem adok két-három évnél többet és csak gazdag emberek lesznek ebbe az országba, előre örülök, hogy milyen jó lesz itt élni. De nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a Julist elkültük ehhez a szőrtelenítő céghez előzetes normakontrollra, hogy tényleg igaz-e, amit ígérnek. A Julis persze előbb a férjéhez külte előzetes normakontrollra a dolgot, mert ő a Julis mentora, ő fizeti az önmegvalósítási dolgait. A férjénél átment a tervezet, asszem egy kicsit meglett zsarolva, de ez maraggyon az ő dolguk, bennünket csak a végeredmény érdekelt. Hát kiderült, hogy a Julisnak komoly hormonproblémái vannak, mert sajnos nem sikerült a végleges szőrtelenítés. Most rettegve ül otthon és orvoshoz sem mer menni. Nagyon fél, hogy talán súlyos baja van. Szerintünk meg egy nagy átvágás az egész. Bezzeg, ha ingyán lenne, ott tüzes pengéjű késsel megoldanák a problémáját, valamelyik ingyán-lekszikonba olvastam, már nem emlékszem, hogy a Nagy Indiánkönyvbe vagy az egyik Vinnettúba, hogy ott így oldották meg a problémát. Persze a homószápiensz még bőven szőrös volt, talán nem tutták még összekombinálni a vasat meg a tüzet tüzesvassá, pedig igény biztos lett volna rá. De legalább nem fásztak. Azért így is szerették egymást, ültek szőrösen a tábortűz mellett, fújták a sípjukat, rajzolgattak a falra, ették az elejtett zsákmányt és az összegyűjtött bogyókat, szinte vágyakozik az ember ezután a szép idő után, nem is lesz olyan nagy baj, ha hamarosan visszatérünk ide, ahogy a Bözsink mongya, a szegény ember óriási szerencséje, hogy a történelem meg a hülyeség ismétli önmagát.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-11585550559957491912010-11-03T10:42:00.001+01:002010-11-03T10:45:10.314+01:0061. Történés - Csajszi néni meg a liszt<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYcK73c0jO32vo8NF3OAOZSlXADRgs8C9siMnzKOhzSo5TbGQUUWR-nxTBaAb53luwh9YdLtDvXOW8_ah2PvWyX_KAHa_tbqc9m9FAZemzNgb1Ugtn-CPVpfmEUxrVKLv9vlGWMCB7-2c/s1600/woman.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYcK73c0jO32vo8NF3OAOZSlXADRgs8C9siMnzKOhzSo5TbGQUUWR-nxTBaAb53luwh9YdLtDvXOW8_ah2PvWyX_KAHa_tbqc9m9FAZemzNgb1Ugtn-CPVpfmEUxrVKLv9vlGWMCB7-2c/s320/woman.jpg" width="240" /></a></div><div style="text-align: center;">Rozál segélyes, a liszttől már egész fölfúvódott</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><b style="color: #990000;"><span style="font-size: x-large;">V</span></b></i>an nekünk ez a helybefalui segélyszervezetünk, a Helybefalui Összefogás, majdnem úgy hangzik, mint régen a téeszek neve, de eszt nem mindenki tuggya, hogy ez mi ez, ezek voltak a termelőszövetkezetek, amik nagyon jól műköttek, ahol mongyuk nem veszteséget termeltek, hanem búzát, kukoricát, egyebeket, meg még állatokat is tenyésztettek. Szóval ez a segélyszervezetünk elnöke a volt főkönyvelő, úgyhogy végülis nem olyan fura a nevük. Közeledik a karácsony, úgyhogy megint akcióznak. Megkerestek mindenféle másik segélyszervezetet, meg az Uniót, melynek mi is részesei vagyunk és minden külföldi összeköttetésüket is felhasználták, így jutottak eredményre. Ezek szerint minden rászoruló kap két kiló lisztet, egy zacskó háztartási kekszet, egy pár 50%-os acryl zoknit, tíz darab ötvenhat literes szemeteszsákot, egy doboz, kicsit nyomott oldalú kávéfiltert, egy műanyag szappantartót és egy összecsukható fogkefét. Remélem, örülni fog mindenki, bár az öreglányok nem tudom, hogy fogják a fogatlan ínyükkel elnyammogni a háztartási kekszet, ami tudvalevő, hogy teába-kakaóba nem, csak sósavba oldódik. Ugyanígy bisztos hasznos lesz az összecsukhat fogkefe is. Már előre hallom, mit fognak mondani a Márja-lányok, nem baj, jó hete lesz a papunknak, megyünk sorba gyónni. Már annyiszor montuk, hogy mi is segítünk a gyűjtésbe és legalább egyszer egy évbe ne ilyeneket kapjanak a rászorulók, hanem mongyuk korosztályra szabottan is nézzük meg, hogy minek örülnének. Egyszer osszunk már kávét, teát, csokoládét, kávé krémport, Vegetát, rizst, befőttet, savanyúságot, gyümölcsöt és legalább egy kiló húst. De ilyet nem szabad, nem tudom, hova van az fölírva. Aszt mongyák, hogy a rászoruló örüljön a lisztnek, ha nem örülül neki, az nem is igazi rászoruló. Énszerintem meg azt a kétszáz forintos lisztet csak kiszorittya valahogy a kicsi pénzéből, de a kávét meg a csokit csak nézegetheti a kirakatba. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor minden jószándékú ember meg szervezet segíteni igyekszik. A nyugdíjasok is osztanak egyencsomagot, meg a nagycsaládosok, meg a siketek, a vakok, mozgássérültek egyesülete is, úgyhogy, ahol több generáció él együtt, annyi lisztyük lehet már otthon, hogy egy kisebbfajta malom megirigyelhetné őket. Ráadásul rá van írva a segélylisztre, hogy tovább nem adható, mert, ha megtuggyák, hogy kereskednek vele, akkor legközelebb nem kapnak majd csomagot. Őszintén szólva a saját tulajdonukkal aszt csinálnak, amit akarnak szerintem és a segélyesekről mér gondolják mingyár aszt, hogy a két kiló eladott vagy elcserélt lisztér alkoholt vesznek vagy kérnek. Lehet, hogy pont tojás kell nekik, hogy valamit tuggyanak is készíteni a még tulajdonukban lévő százötven kiló gabonatermékből. Néha nem értem a világot, de bisztos azér, mert balkezes vagyok. </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;"><br />
</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com13tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-76985345542940047972010-11-02T20:08:00.000+01:002010-11-02T20:08:30.893+01:0060. Történés - Csajszi néni pozitívan gondolkodik<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhag_m35F77U0utW5gk3ZuK_WpUxOUk2oUTrFD9-1laXq1CMofl5Zb1CKiNGQBYNNjj6sWzMR0xHvAJ76FAbliH6LX6RWBQb5CIXay1dxaw3PC8GIwAg1ze3VW4gB0-Vt_el6TvCQZff7g/s1600/ManSexy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span><span style="background-color: white;"></span></span><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhag_m35F77U0utW5gk3ZuK_WpUxOUk2oUTrFD9-1laXq1CMofl5Zb1CKiNGQBYNNjj6sWzMR0xHvAJ76FAbliH6LX6RWBQb5CIXay1dxaw3PC8GIwAg1ze3VW4gB0-Vt_el6TvCQZff7g/s320/ManSexy.jpg" width="260" /></a><span style="background-color: black;"></span></div><div style="text-align: center;">Balázs, a négykeresztes lovag, amint pozitívkodva nézi a világot</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style> <![endif]--> <div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="color: #990000; font-size: x-large;"><i><b>N</b></i></span>incs hátra, csak előre. Eszt a Bözsink monta és fenemód igaza van, eddig is az orrom után mentem, nem szagilag, hanem irányilag. Mostanában meg mi újság? Hát az, hogy a Balázs bepozitívozott. Aszt monta, hogy ő a megtestesült jóra való törekvés. Ez leheccséges, csak kicsit későn kezdett törekedni a jóra, már a második felesége hagyta el, mert annyit ivott, most meg szerintem csak fél, hogy egyedül fog meghalni. Feladott egy hirdetést az Extrába, meg a helybefalui tévébe, hogy késői ötvenes korai harmincast keres élettársul, lakás, kocsi van, kalandorok kíméljenek. Hát én elnézném aszt a kalandos harmincast, akinek egy késői ötvenes kell. Na de legyen ez a Balázs baja. A Bözsink még aszt is kiderítette, hogy gyűjti maga mellé a bizonyítékokat, hogy miben pozitív ő. Először is elmesélte, hogy járt az esztékába, vizeletet és vért is vettek tőle. Nem a Bözsinktől, hanem a Balázstól. Eltette az eredményeket, aszt monta a Bözsinknek, hogy kérésre megmutattya, sőt a leendő arától is elvár legalább ilyen pozitív eredményeket. Aszt monta a Balázs, hogy ki mondhassa el magáról még helybefaluba, hogy ennyire tele legyen vízzel bor helyett, mert a Wassermann tesztye pozitívan zárult, méghozzá négy kereszttel, ami miatt a Márja-lányokkal mi keresztes lovagnak hívjuk a Balázst, mert még a rencerváltás tájékán megjelentek a pártok mellett a lovagi rendek is és eleinte lasszóval fogtak tagokat maguknak, nemigen nézték, hogy kiféle-miféle az ember, aki jelentkezett, fölvették, most már próbálnának néhánytól szabadulni, de nem megy, no meg ugye ki maradna, ha az egyik feltétel a becsületes életmód lenne, olyan ember égenföldön nincs, csak helybefaluba akad néhány, de azok semmiféle rendbe, pártba egyebekbe nem akarnak belépni, ahogy én se. Szóval a Balázsunk így lett keresztes lovag, méghozzá négykeresztes lovag, de ez az életszemléletén mitse módosít, pláne, hogy nem is tud róla. Amúgy meg szinte minden eredménye pozitívval zárult és nem nagyon lehet elmagyarázni neki, hogy ez most nem túl jó hír, mert most a negatív lenne jó, de nem szabad szegényt összekeverni, aszt monta a körzeti Sanyi doktor, hogy szegénynek már úgysincs sok ideje vissza, addig meg hagy örüljön. Ez persze orvosi titok, de kiszivárog a mi rendellönkből minden, mint a vörösiszap, legalább annyira hasznos is. A Balázsból megint sokat lehetett tanulni, például aszt, hogy időben kell elkezdeni pozitívkodni, mert lehet, hogy késő lesz és akkor nézhetünk. Másrészt meg nagyon jó tudományos igazolása a relativitás elméletének, örült volna Einstein, ha ismerte volna, mert nem minden pozitív, ami pozitívnak látszik, van, amikor a negatív a pozitív. Eszt a szép elméletet nem merem még megvitatni a Márja-lányokkal, mert még nem értenék meg, először el kell magyaráznom a laboreredmények értelmét és meg kell várnom, hogy szegény Balázs elhunnyon és akkor talán maguktól is rájönnek, hogy minden viszonylagos, szerintem menni fog nekik, én eléggé pozitívan állok ehhez a kérdéshez.</div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com15tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-62885929299084471462010-10-16T14:16:00.003+02:002010-10-16T14:35:00.367+02:0059. Történés - Csajszi néni és a japán módszer<div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy0nQjTx-9Ty83BlLr1ZpJSTBhh5HifZOalgUhUX8BnWhZZbgzKv0rEYQg7kztoY4ppvvVFPX0hB8-wFHKD3sX34dSV6uJk8DgFVzKdqd8zXMImovTafntSx93NdgN8FJkeycG5TWxow4/s1600/Cow_behind_udder_DSC04046.jpg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 312px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy0nQjTx-9Ty83BlLr1ZpJSTBhh5HifZOalgUhUX8BnWhZZbgzKv0rEYQg7kztoY4ppvvVFPX0hB8-wFHKD3sX34dSV6uJk8DgFVzKdqd8zXMImovTafntSx93NdgN8FJkeycG5TWxow4/s320/Cow_behind_udder_DSC04046.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5528618019773886434" border="0" /></a>Béci jappán mócere eksztra tejhozamot eredményez<br /><br /><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:hyphenationzone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 0, 0); font-style: italic;font-size:180%;" >N</span>álunk is megtörtént a szavazás. Mióta nincs presszónk, azóta lagymatag az érdeklődés minden megmozdulás iránt, jórészt csak a férfiak indulnak a jogaikat érvényesíteni, mert nekik legalább a kocsma útba esik. A várható eredmény lett egyébként itt, helybefaluba, reméljük a sűrűn köszönetet rebegő polgink nem felejti el, hogy nem ő emelte helybefalut tiszcségbe, hanem helybefalu őtet. Tizenkét képvisellönk lett, ahogy mi, Márja-lányok kiszámoltuk, ha mindegyik csak egyet tartat be e Tízparancsolatból, kettő még felügyellöbizoccsági tag is lehet és ellenőrizheti is az eredményeket. Persze ehhez azért az kell, hogy maguk a képvisellök is tarcsák be a Tízparancsolatot, jó lesz vigyázni, ki mit vállal, mert nem paráználkodni, nem lopni és szeretni felebarátainkat illetve a választókat az ugye nem is olyan könnyű dolog, a ne ölj a legjobb, mert azért aszt könnyű betartani, persze attól függ, hogy esztán mennyire lesznek jólneveltek helybefalu polgárai. Innen is sikeres munkát kívánok nekik, figyelni fogom, mit csinálnak, eszt ígérhetem, mást nem. Figyeltem én erősen a Bözsinkre is, de eltartott egy darabig, mire leesett, hogy mit is akar mondani, hiába magyarászta, hogy muszlimok érkesztek az állatsimogatóba, eleinte nem hittem neki. Később se, mert hiába magyarászta, hogy a muszlimok miatt egész át kellett alakítani a karámokat, nem hitte el, hogy nem létezik, hogy muszlimok jöttek volna a Béci magán termelőszövetkezetébe, ő csak egyre hajtogatta, hogy de. Még a Julis is rákontrázott, hogy de, jöttek, csak ő úgy tuggya, hogy nem moszlimok vagy muszlimok, hanem muszlinok. Márihoz fordultam segiccségért, de ő meg aszt monta, hogy muffinok jöttek vagy muffok, de nem ér rá ezzel foglalkozni, mert most az ősöket kutattya. Egész messze tuggya vezetni a családfájukat, egészen a szomszéd faluig, nagy szó volt régen, ha ekkora távolságot megtettek az emberek és ide-oda házasottak, ez helybefalu szerencséje, nem lettünk olyan nagyon belterjesek, történt egy kis vérfrissítés. Asztán mégis úgy döntöttem, hogy személyesen nézem meg az új munkatársakat a téeszbe, mert mégse tartottam kizártnak a muszlimokat, mert ez a Béci átállt a jappán marhatartásra, vagyis sörrel itattya őket és minden nap masszérozza a testüket, a felesége elég féltékeny is a marhákra, mert bezzeg ő hiába mongya, hogy Béci masszérozd meg már a csülkeimet, mert leszakadnak, úgy fáj, a Bécinek csak a marhák a fontosak. Aszt mongya, ilyen mócerrel sokkal jobb húst adnak és akkor drágábban tuggya eladni őket és ezen az öreg Hánzi jót nevetett, mert szerinte ők, amikor moslékot attak még az állatoknak, attak leforrázott árpát is, ami majdnem ugyanaz, mint a sör és persze mindig jól meg is dögönyöszték az állatokat, amikor tisztogatták őket, vagyis ez nem csak jappán szokás, hanem magyar is, de sváb mindenképp. Egy kicsit már gyanús volt, hogy mégse muszlimok, hanem buddhisták, ha már jappán mócer. A Bécinek marha jó az üzleti érzéke, mert a folyamatos simogatást úgy olgya meg, hogy állatsimogatóvá alakította a karám egy részét és lehet jönni gyerek- meg nyugdíjas csoportoknak simogatni. A gyerekeknek azért jó, mert látnak élő teheneket, a nyugdíjasoknak meg azért, mert régi szép emlékeket idéznek fel magukba, amiről hónapokig tudnak beszélni és ha már az unokák nem érnek rá, legalább a tehenek engedik magukat dédelgetni. Ez a Béci annyiba rendes, hogy a helybefalui csoportoktól nem fogad el pénszt, csak a többiektől kér valamennyit, de biztos megéri nekik, mert elég sokan nyüzsögnek nálla. Szóval elmentem megnézni hozzá a moszlimokat és ott szembesültem azzal, hogy két muflonnal gyarapodott a Béci, aki szerint ezek az ő titkos fegyverei, de egyelőre elsütni még nem láttuk őket, reméljük, majd nagyot szólnak, mert így, a lezajlott választások után kezd uborkaszezon kialakulni és nagyon kell valami esemény itt, helybefalu tesztoszteronnal és ösztrogénnel felajzott közösségének.</p> </div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com14tag:blogger.com,1999:blog-5723187997967596532.post-68979771314069969292010-10-05T12:27:00.002+02:002010-10-05T12:41:02.383+02:0058. Történés - Csajszi néni és az esélyegyenlőség<div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC858qpQS2cEA9B0GscNx6JcJOPSsdHCYtbWPrq1UFhtpKkhgoM-QDrgrAtytwT1AppRjfotXyhlo8G-zJESLPTtD8ct7ZcCNBH0Awo8ewWwbR8iqb3vyhYqAUi4QvvfffZJl8tpoXWMM/s1600/images+f%C3%A9l+l%C3%A1b.jpeg"><img style="display: block; margin: 0px auto 10px; text-align: center; cursor: pointer; width: 225px; height: 225px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC858qpQS2cEA9B0GscNx6JcJOPSsdHCYtbWPrq1UFhtpKkhgoM-QDrgrAtytwT1AppRjfotXyhlo8G-zJESLPTtD8ct7ZcCNBH0Awo8ewWwbR8iqb3vyhYqAUi4QvvfffZJl8tpoXWMM/s320/images+f%C3%A9l+l%C3%A1b.jpeg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5524506798043037458" border="0" /></a><br />Dorottya Dizőz lába<br /><br /><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:hyphenationzone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(102, 0, 0);font-size:180%;" >A</span>z is jó itt, helybefaluba, hogy a hagyományos dolgokat nagyon kreatívan beépítik az újba és esélyegyenlőséget biztosítanak mindenkinek. Például a Dorottya, aki eddig Féllábú Macaként kareokézott a sarki kocsmába, persze némi alkohol elfogyasztása után, és még ki is osont néhány vendéggel a gangra, az mostantól Dorottya Dizőz néven tartya nagysikerű estyeit a South Pole Vinotékába, amit száuszpul vinotékának kell ejteni. És most már a Vinotékának van egy elkülönített szobája, amit Wellness Roomnak hívnak, oda mehet szobára a kuncsaftokkal, de még mindig választhattyák a gangot, ahova elhelyeztek néhány parasztmuskátlit és amit erre fel már Garden Oázisnak hívnak, szóval ott is fekszik a kedves vendégek rendelkezésére, illetve ahogy most nevezik a tevékenységét: mélyrelaxációs masszázst nyújt és őt úgy kell hívni, hogy <span style=""> </span>masszőz menedzser. Van, aki Őzikének hívja, mert ugye dizőz, masszőz, a lényeg az, hogy az újítás szembeötlő, a hagyomány meg abban gyökeredzik, hogy ugyanaz ugyanazt csinálja, ahogy a Maca mongya, ebben a kegyetlen világba többlábon kell állni, ami kicsit fura, mert szegénynek csak fél lába van, az egyiket egy sportbalesetben vesztette el - leesett a lelátóról a focicsapat kapitányával együtt és még a Maca járt jól.<span style=""> </span>Ahogy említettem, helybefalu abszolút nem kirekesztő, Macát azóta is igénybe veszik elég sokan, nemcsak énekesként. Mi, Márja-lányok kicsit iszonyodunk tőle, nem a fél lába miatt, hanem a tevékenysége okán. Próbáltunk már a lelkére beszélni, de mindhiába. Aszt monta, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy ne élvezzük, ő már csak tuggya. Elis gondolkottunk mi, Márja-lányok és a Rézi aszt monta, hogy lehet, hogy igaza van a Dorottya Dizőznek, eszt az új nevét a Macának a tisztelete jeléül használta a Rézi, szóval aszt monta, hogy lehet, hogy ki kéne próbálnia a Hánzijával eszt a lelátós mócert, hátha másként látná a világot, de lebeszéltük, mert szerintünk nem másként látná a világot, hanem a másvilágot látná. Még aszt azért elkell mondanom, hogy mi Márja-lányok még ennél is torelánsabbak vagyunk, mert megbeszéltük, hogy megtanulunk csipkét verni, ez itt helybefaluba nem volt szokás, csak horgolni, meg kötni meg egyébfajta kézimunkázni tudunk. Elkültük a Bözsinket a Sárközbe, hogy hozzon nekünk egy csipkeverőt, egy kikötésünk volt, hogy katolikus legyen, ami nagy feladat, mert a Sárközbe több a református, de nem akarunk mi már a hitünkbe megújulni. Bözsink talált is eggyet, megkötötte a szerződést, minden alkalommal kap a Julika kétezer forintot plussz útikölcséget, ahányszor eljön, hetente egyszer két órára, mindig más Márja-lányhoz. Már a harmadik alkalmon vagyunk túl, nagyon jól érezzük magunkat, most már túlléptünk azon, hogy szegény Julikának hiányzik a bal karja, letépte egy gép, amikor még a textilgyárba dolgozott. Kicsit meglepőttünk, amikor először megláttuk és kérdőre is vontuk a Bözsinket, de ő megvonta a vállát és aszt monta, hogy a Julika volt csak katolikus. Hát nem is polipot akartunk hozatni, de a minimum két kar azért jól jött volna, de sebaj, nagyon megszerettük Julikát. Így asztán most elméleti oktatást tartunk egész végig, aszt nagyon is jól csinálja a Julika, mert ő ismeri a csipkeverés csinnyátbinnyát, csak gyakorolni nem tuggya már. Meg asztán sokat mesél arról, hogy a sárközi asszonyok nem kezelik olyan szigorúan a házastársi hűségesküt, persze csak a reformátusok, sokkal praktikusabban gondolkoznak. Nem tuggyuk mi igaz ebből, mi nem, de nagyon érdekes történetei vannak, úgyhogy végülis megéri a pénzét, mégha azóta a Márit nagyon nehéz lebeszélnünk arról, hogy hitehagyott legyen.</p> </div>Beushttp://www.blogger.com/profile/08303132972549463671noreply@blogger.com13