2009. január 27., kedd

6. Történés - Csajszi néni a helyi celebekről

A körzeti Sanyi doktor

Igen kedves elfoglalcságom a főzős műsorok nézgetése, jókat nevetünk, a Bözsink meg én a sok kétbalkezesen, amit a konyhában művelnek, már ha addig eljutnak ez az izé dzsipsz vagy mi a rosseb, valami helymegmutató készülék nélkül, ami jó lenne nekem is, hogy tudnám a Jóskára kötni és akkó má tájékozott lennék, merre bitangol a kornyadozó férfiasságát bizonyítani falú és megyeszerte. Gondótuk, a Bözsink, meg én, hogy javasóni fogjuk a kultúrba, hogy rendezzünk mi is Hal a tortánt, bár nem ijjen hülye névvel, mer ez meg mi? Pont ojjan, mint mikó nálunk, a spórcsarnokba operettgála vót. Vót egy megyébül elszakatt leánka, aki visszajött énekelni, vesztire, mer mindenki megszótta, hogy hamis, pedig a hamis az a mi többségébe asszonykórusunk, bár vannak benne férfiak, de egy se basszus, meg bariton, de még tenor se, tejjesen úgy kornyikának, mintha ki lennének miskáruuva, emehetnének a Szenttamásba a serdülőkórusba vernyákolni. Néha fölbérelik őköt temetésekre is, oda, ahol nagy az eséjje, hogy megájja a gyásznép röhögés nélkül, de mire jó a fekete szegélyes zsepkendő, ha nem az elrejtésre, mint vót ugye nemrég jó a pelerin a Viviennek, míg megvót a magzattya. Vagyis a mi híres kórosunk az röktön egy csomó celebnek ad hejet, mer ők nagyon híresek, minősítésen is vótak, bár nem monták, minek minősítették üket, aszt tuggya mindenki, még fogadásokat is kötöttek a Becsületsüjjesztőbe reájuk. Azér ölég köszkedveltek, tehát celebek, így akár főszhetnek is a kultúrba mongyuk forgácsfánkot. Aszt nagyon szerettyük, a Bözsink meg én, meg az a mocsok Jóska is, csak nekem már ojjan fárasztó csinányi, jobb szeretem a téfölös pogácsát, aszt minden további nékül megcsinálom. Na szóval a celebek egy része ezzel megvóna, de hát az igazi celebek azok a pógi és a kedves felesége, de ő nem is feleség, hanem nej. – A kedves nejem – szok mondani a pógi, oszt mindenki tuggya, hogy a kedves nejét megkergeti az asztal körül, ha úgy adódik, mer a kedves nejem nem nagyon szereti a házimunkát, úgy járnak hozzájuk a híveik takaríttani. Na, ott náluk szinte minden este vacsoracsata van. De szeretnék legyecske lenni vagy legalább valami kandikamera, hogy lássam, milyen közjogi méltósággal püföli a kedves nejét a pógink! Persze nemcsak nálluk áll a bál, nem akarnék az igasságtalanság láccattyába esni, ez még jobb családoknál is előfordul, nemhogy még őnálluk! Példul Hájni fatr is lekever ókor-ókor egy frászt a Liszka tántinak, csakúgy sertésesen, meg se mosdik. – Legalább kezet mosná! – mongya Liszka tánti neki, de Hájni aszt mongya, aszt nem lehet, mer addig elpárogna a mérge és akkó má nem tudná megütni a szeretett asszonyát. Ha úgy nézzük, Hájni fatr is egy celeb, mer a falu előtt zajlik az életük. – Nekem nincs titkónivalóm – mongya Hájni fatr. Ő áll a széles nyívánosság elé, nem úgy, mint a Ferink a tájmasszázs után. Szegény Annus azóta is szíffájdalommal jár a körzeti Sanyi doktorhoz kezelésre. Ó, hát persze, a körzeti Sanyi doktorunk! Pont őtet felejtem ki a celebek közül, mikó ő itt élet és halál ura, csak épp a szenvedéjjét nem tuggya uralni, ami nem is egy, hanem mingyár kettő, a nők és a konyak. Vagy így vagy úgy, de az egyik vagy mindkettő a vesztit fogja neki okozni, aszt én mos írásba adom. Ahogy így végiggondulom, micsoda egy szép társaság gyűne össze a kultúrba főzöcskézni, öröm lesz nézni, ahogy a helyi falutévé közvetíti majd, s ha hozzá még bevesszük a falu legújabb hírességét, a Janit, aki ötven éves korára tejjesen megbolondút, mer megnövesztette a haját, de mosni, aszt nem mossa, szerinte direkt nem, mert ő rasztafári frizurát nevelget a feje tetején, de a származására való elnéző tekintettel, az nem rasztafári, legfeljebb parasztafári. Így elgondúva, az a mocsok Jóska a sok testi és erkölcsi hibájával együtt még mindig normálisabb, mint a falunk celebjei összevéve, csak tunnám, épp merre jár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése