23. Történés - Csajszi néni és a Valentin nap

Valentin napi ajándékom

Van abban valami misztikus, mifellénk csak érthetetlen, ha korosodó nők kipiperézik magukat és várják, hogy a lovagjuk meglepje őket vallamivel. Nállunk, itt helybefaluba nagyüzembe dógozott má eggész héten a Fodrászannus és kinyitott a kozmetikus meg a manikűrös is. Szegényeknek nemigen van munkájuk az évbe, csak nagyobb ünnepekkó, nem, mintha nem szorúna kűlső ápollásra nőtársaim töppsége, ölég csak a Virágra meg a Katira és a Katóra gondúni, egybő kirázódik a hideg az ember hátán. A manikűrös meg futhattya a kűrjeit a befagyott patakunkon, akkor se lesz több kuncsaftya, mongyuk pedikűrre még mennek az igényesebbek, vagyis inkább házhó hívják az öregekhez. Panaszkodott is az Editke, hogy hétszámra csak az öregfiúk bütykeit láttya és a túságosan bő alsógatyáikat bámulássza, hiába mongya, hogy untig ölég, ha felhúzzák a nadrág szárát, de nem, a sok vén kéjenc asziszi orvosnál van és levetkőzik kisgatyára. Persze nem megy zökkenőmentessen a lábápolás, mer a sok trottyos má víszhajtót is szed, úgyhogy ókórókor meg kell szakittani a vágást-reszellést. Editke má nem bírja hova emelni az árait, hogy lerövidiccse az idejét, de ezek a vén kecskék minden pénszt megadnak neki, csak hogy kézbe vegye a lábukat, bokáig vagy antul kicsit fejjebb is. Van is ebbő cirkusz néhány helyen. Bözsink meséte, hogy a tyúkos Erzsi hijába Márja-lány, ojjan cifraságok haggyák el a száját, ha a Gyuri eekezd óbégatni, hogy jaj, de fáj a bütyköm, mer akkó má tuggya, hogy nem sokáig halogathattya az Editke eljövetelét, pedig Erzsi leginkább az utósó óra eljövetelét kívánnya a Gyurinak. Szóval betört ide helybefaluba is az egyenjogusság és má a férfiak is szépítkeznek szerfelett, csak néha összekevernek dógokat, mint a Franci, aki a kedves neje hajlakkjával fújta be a hónajját, amitő ugyan jobb szaga lett, mint szokott vót, de pár óráig nemigazán tudott szalutáni, monta is, hogy a fene esne a drájvettertrafba, emmég télleg a víznek is ellenáll bármijjen éfszakba. Nem először keveri a szezont a fazonnal, habár a fazont ölég svábosan ejti. Múltkorába majnem teknokol rapidos főtt tojást csinált a kedves neje, mer csípős aranynak nészte a Franci és betette a hüttőbe. Emesélte a kedves neje, muszáj szegény Mártikát így szólittani, mer a Franci így szokta és a Mártika is szereti, mer ez úriassabb, habár parasztok maradnak amíg élnek és ebbe semmi szégyellnivalló nincs, nem sok egyetem épűt itt helybefaluba, oszt minek is épűne, itt állana kihasználatlanul, szóval mesélte a Mártika, kedves nej, hogy ő eddig nem értette, hogy mi az a rapid és mér híjják a rapid Lackót rapid Lackónak, de végre elárútta a Franci a rapid jellentését az afférkor. Mos má eggyet nem értek, monta a Franci kedves neje, és egyben fölvillágosittást is kért személyemtől, de én kételkedek, hogy csak egyvalami van ezen a világon, amit a kedves nej nem ért, de nem adok hangot a kételyemnek, mer udvarias is vagyok egybe. Na, a kedves nej meg a Franci ijjen éltes kórba, mint az övéké is, még jáccadoznak egymással, így Valentin, vagy ahogy ők mongyák úriassan, Valentájn napon, de eggyátalában nem áll jól nekik a kiejtés. Szóval szerelmesest jáccadoznak egymással és szerelmes levelekkel kedveskednek egymásnak. A héten kapott is a kedves nej a kedves férjétő hangulatmegallapozó levellet, amit a Mártika el is óvasott és tanát is benne helyesírási hibát, de a Franci ragaszkodott az ű változatáhó. Elhoszta hozzám a Mártika, hogy én tegyek igasságot. Nem mondom, mindég szerettem az ijjen feladatokat, más levelébe leskelődni, kiváncsi vótam, mit írhatott a Franci és mi az, amihez ijjen eszellősen ragaszkodik. Én még ehhő fokható gusztustallan levellet még nem óvastam. Ölég legyen annyi, hogy szerepelt benne együtt valló tusolás, meg csokikenyegetés testtájakon, pezsgőfürdő és óriási helyesírási hibák. Mártika szépen kijavittotta piros filccel, néha tévedésbe van esve, de, amirő beszélt, abban neki adok igazat. Csak idézem „…minnél gyorsabb, anál jobb!” Azér én nemhijába tanúttam annyit, az fiksz, hogy a minnél helyesen van leírva, az análban viszont keveslem az enbetűt. Mártika aszt mongya, pontossan, de a Franci ragaszkodik ehhez a formához. Montam Mártikának, van ennél nagyobb jellemhibája is a Francinak, tekincsen el most ettől, vegye eszt az ő szeméjjes költői szabaccságának. Ha aszt akarja, hogy legyen anál, legyen úgy, bólincson rá a kedves nej. Mártika hamar belátta, hogy több is veszett Makónál, így szépen hazaballagott. Én meg má aszt hittem tejjes egészébe lekell mondanom a Valentin napról, egyrészrő, mer még ingencsak körülugrának a bacik, másrészrő, mer Jóskán kívül az utóbbi időbe senkit nem bátorittottam velem valló kapcsollatfelvételre. De hatalmassat dobbant a szívem, mer csomagot kaptam, átkötve vörös masnival. Sokáig nem is mertem kibontogatni, körbefújtam a Jóska itthagyott spréjével, mer bisztos, hogy ő külte, kiengesztellésül. Szinte körbejelöltem, mint a mi helybefalui Kasszanovánk a hódittásait. Mindnek adott az együttlétük emlékére egy kisállatott, ami mostanság a virág mellett naggyon divatos, legalábbis a hírekbe eszt monták, habár szerintem nem pontossan ijjen kisállatokra gondútak a riporterek, mer a helybefalui Kasszanovánk ojjan mikroszkópikusfélle kisállattal ajándékozza meg kedveseit, mikkel kapcsolatba lépve elharapózik a vakarózás. Nagy önurallom szükséges ahhoz, hogy megállják az asszonyok a testük kapargatását. Nem is sikerű mindenkinek, a helybefalui öregasszonyok szeme meg élles mint a sasoké, röktön észreveszik, mejjik tisztességes családanya kerűtt a Kasszanovánk területtyén belülre. Én szerencsés vótam, még tiszta kórszakába találkosztam a Kasszanovával. Mos má nem bírom tovább, el köll árulnom, hogy mi vót abba a gyönyörű csomagba, s akkor mindenki láthassa, hogy csakis a Jóska kűthette nekem, hasznát a sok ima, meg üzengetés, meg még a fodrászat, manikűr és kozmetika, nem utósósorba a helybefalui vudumester ténykedése: meglágyút a Jóska szíve irányomba. Ide is teszem az ajándékrú készűt fotót és kezdek őtöszködni, mer egy óra és mán röpüllök is a jelmezbálba, ahol vár az én ingyánom és biszton ígérhetem, hogy a tomahókja alá hajtom a fejem, tegyen vellem amit csak akar, a kedve szerént.