8. Történés - Csajszi néni hisz a felemelkedésben

Lujza mama

Ojjan nehéz elhinni per pillanat, hogy jönnek még rám szép napok is és akkor a Jóskával fojjamatos békeévbe leszünk, pedig én hiszek minden nép, nemzet, nemzetiség és kissebbség fölemelkedésibe, egészen olyan apróságokig, mint én magam is vagyok. Itt helybefaluba is indútt egy program, szeméjjesen az ejróppai únió támogattya és aszt a célt tűszte ki céjjául, hogy ismerjük meg jobban egymást. Na, ezen nagyokat nevettünk, mi a Márja-lányok, meg a nem Márja-lányok. Ennél jobban és közelebbrül már nem is ismerhetnénk egymást, mind lelkileg, mind testileg. De ha már indítottak egy önkéntes résztvevőket magába foglaló csoportot, há mi es kijelöltünk magunk közül néhány ráérőst. Mongyuk én is ráérek, mióta nem köll a Jóska után mosnifőznitakarittani, de én személy szerint a testi kapcsolaton kívül más kötöccséget nem nagyon szívelek, ezér inkább nem is jelentkesztem, de a Bözsinket reábeszéltem, annak úgysem árt egy kis fejtágittás, meg nagyon jó a megfigyelőképessége, egyazegybe visszaaggya, amit bárhol hall, nagy nyereség nekem ü a sorstú. Naszóval elment még a közösségéppittő tréningre, mer ez a felettébb nem normális neve vót a tanfolyamnak a Lujza mama is. Tunni kell a Lujza mamárul, hogy majnem a legöregebb közülünk s átallában önmaga érdekit nézi elsősorban. E nem tuttuk képzelni, mit keres ott, ahol asztán neki főként nem kéne. Aszt hamar kiderütt a turpisság, bár próbáta titkóni. Aszt monták az előadók, hogy még soha, sehun ijjen esett meg nem történt, mint itt minálunk. Ugyanis az oktatáson arrú is beszéttek, hogy nagyon sok a sanyarú sorsú egyed, akik akár hasznosak is lehetnének a társadalomra nézve, de a nehéz sorsuk feletti bánkódásukban italozásra aggyák a fejiket, hogy más veszélyekrű ne is beszéjjenek. A Lujza mama bólogatott, hogy igen, igen, sajnos, sajnos. Na, az lett vón az áldásos feladat, hogy ezekbe a szerencsétlenekbe lelket verjenek és megmutassák, hogy a közösség összetartó és segitti egymást a bajba különféle, később részletezendő eszközökkel. Eszt a taníttást, pedig a részletezés még meg sem vót, a Lujza mama tejjes egészébe a magáévá tette és valamivel ócsóbban atta attul a naptú fogva a pájinkát nekik. Lett is haddelhadd! Aszt szintúgy tunni köll, hogy a Lujza mama egy agresszív nőszemély, bár ő karakkánnak mongya magát, és úgy próbátta megvédeni az ártatlanság vélelméjét, hogy feljelentést tett a rendőrségen, miszerint az egyik edzésre járó csapattag tizenháromezer forinttal tartozik neki. Hiába intették a rokonai, hogy nehogy feljelentést tegyen, mer ő nem árulhat pájinkát engedély, meg számla s mifene nékül, de a Lujza mama nem haagatott a jószóra. Aszt monta, a böcsület az böcsület és mindennél többet ér. Addig-addig, míg kiment hozzájuk a körzeti Robi rendőr és emagyarászta a Lujza mamának, hogy a törvény tejjes szigorával fog lecsapni reája, ha nem számojja föl a zugivoldát a házuk gangján és spájzában. Kéntelen-kelletlen mos szünetelteti a Lujza mama a biznicét, de megvan a véleménye a felemelkedésre ítélt szerencsétlenekrül, miszerint ne várjon a becsületes ember semmi jót azoktú, akik a jószándékot kihasznáva nem fizetnek a szógátatásér. Sajnos erkőcsileg tejjesen megbomlott a csoport, abba kellett hagyni a foglalkozást, mint a mi Atyánknak az Éva és a Gyurka jegyesoktatását, amikó rájött, hogy ük már réges rég túl vannak egymás lelkének a megismerésén, már egy magasabb szintre értek, egymás testinek megböcsülésében is járatosak szemmel láthatólag körűbellül lassan hat hónapja. Mos a pógink igyekszik valahogy elmismássóni a dógokat, hogy nehogy vissza köjjön fizetni a pályázati pénzeket, mer ugye, amit lehetett aszt már ekötötték egyéb hangulatjavittó dógokra, ahogy az mifelénk bevett szokás. Amúgy meg lehet valami abban, amit a Lujza mama mond, mer én is mit töröm magam a Jóska felemekedéséér, a jószándékom énnekem is tejjesem megvan hozzá, mégsem értem el eddig, hogy felemekeggyen a más ágyábú és hozzám tegye át a székhejjét. Má kieggyeznék avval is, ha csak átmentileg, maj letelepszik eccer itt végleg, már varrom is a pecsvörkös takarótt, mely puhán befogja takarni, amikor itt horkol maj mellettem.