Ilona-Helénnek szembetűnő a művelcsége
Gondoltam beiktatok néhány pihenőnapot a folyamatos megújulásomba, ami indokolt is, mer eggyelőre nincs pénzem fodrászra meg manikűrpedikűrre, csak majd két hét múlva, addig viszont a lelkemet akarom egyrészt lecsillapítani és kisimítani, másrészt meg a kellő hangulatba hozni párkeresésileg, ha már egyremásra kapom a leveleket fotóstul. A zeneszámok hallgatása állandósult nállam, ahogy van egy kis időm, már hallgatom is hol a jó pörgős számokat, hol a romantikusokat és így vagyok az olvasással is. Rengeteg könyvet olvasok eccerre egyidőbe. Kevés újdonságot, inkább a már eccer végigélvezetteket veszem elő, van kösztük elég sokféle, például romantikusnak mingyár mondhatom a Megtorlást, ami a müncheni olimpián történt sportolólegyilkolások utáni bosszúhaggyárat igaz története, maga a főhös mesélli el, mi hogy volt, habár kicsi és vékonyka a szerelmi szál benne, azér ez az egyik kedvenc könyvem, mer a kémeket szeretem, ha kevésbé is érnek rá szerelmesek lenni. Arra inkább jó a Szamártestamentum, ami középkori francia meséket és bohózatokat foglal magába, amit nem szabad félreérteni, mer nem gyerekmesék, hanem nagyonis megpirongató erotikus történetekről szólnak a történetek, hiába mongyák, hogy milyen erkölcstelen népség a mai, a középkor se volt szebb, azóta érik már az emberiség a pusztullásra, ami azért remélem még várat kicsit magára, mer megakarnám érni az unokám születésit, meg még pár generáció, asztán pusztulhatunk, hacsak addig meg nem javulunk, ahogy a Bözsink is bölcsen megjegyeszte. Ez a fabuláskönyv igen csallóka, mer amellet, hogy pironkodva bár, de jólesik olvasni, eszt azér mondom meg, mer őszinte vagyok, ha nem lennék, elvileg Márja-lány se lehetnék, szóval muszáj némely dologba engedményt tennem és az igasságot mondani, vagyis igen jólesik huncutságokat olvasgatni, csak ennek az a háttulütője, hogy épp nincs senki mellettem, akivel olvasás után jót huncutkodhatnék és ez bizony nem esik jól, viszont így már olyan szinten huncutkodhatnékom van, hogy ha lesz megfelellő alany, akkor máris mehet a huncutkodás részemről és szerintem így egy kicsit kevésbé is vagyok válogatós, nem tettem olyan magasra a mércét, ami a szellemi dolgokat illeti, most nem is az a fontos. E könyv mellett olvasom a Bogáncsot is, ami abszolút nem gyerekes, hanem jó természetközeli szaga van, mint a három házzal odébbi szomszédnak, aki a város kellős közepén disznófarmot tart, iszonyú büdöset, ez ellen is föl kell majd lépnem, ha már teljesen megújultam és a nagyközönség elé lépek az új kinézetemmel. Asztán száz híres emberről megjelent könyvet is nézegetem, és meg kell állapittanom, hogy a frissített kiadásba szerintem belefogok férni, mer itt nem is az a lényeg, hogy hányan ismernek valakit, hanem hogy az illető milyen hatással van a többiekre. Mondhatom, hogy én elég nagy hatással vagyok bárkire, akivel érintkezésbe lépek, eszt szinte mindenki elmongya rólam és csakis pozitív, tehát kedvező megittélés szerint. Nem is tagadom, én csakis jó benyomást akarok gyakorolni mindenkire és már csak azér is bele kell, hogy kerüjjek ebbe a társaságba, mer például én csakis az elfogadás eszméjét terjesztem és se háborút nem robbantottam ki, se nagyobb csatákat, az intrikát se szeretem, abban az Annusunk a mester, de én őtet is mindég csak csillapittom, tehát szerintem a világbékéér is elég sokat teszek, talán nem olyan látványosan, de eddig mindenképp hatásosan, mer világháború még nem robbant ki és ha rajtam múlik, nem is fog. Ennek a taktikáját Lukács Györgytől lestem el, aki Csörcsillről, aki igaziból Churchill és Hitlerről, akit így írunk, írt könyvet. Eszt többször kellett elolvasnom, mire kirajzolódott előttem minden szépsége, de azér nem veszem elő minden évbe, elegem van a háborúkból meg a sok cselezésből teljesen. Habár a napisajtó se jobb, a zizegős, igazi papír, meg itt a neten, ami információforrást találok, igyekszem elolvasni, néha órák mennek el az életemből, hogy olvasom a sok szörnyűséget, meg amit egymásra kiabálnak a még szörnyűbb politikusok, épp azon eszeltem, hogy milyen hülye vagyok én, hogy ezekkel keserítem a mindennapjaimat, ahogy a Bözsi monta, sokkal fontosabb, hogy a Hánzinak használt-e a fickósító, mer az befolyásolja a mi életünket, meg mi is befolyásoljuk a Hánziét, feltéve, ha mi szerezzük be a tablettákat, de az országos események hiába szabják meg a mi életünk irányát, ezellen kitérni nem tudunk, maraggyunk mi csak a mi köreinknél. Hát nem tudom, még vacillálok. Mindenesetre olvasom még a KRESZ-könyvet is, igaz nyolcvanas évek végebeli kiadvány, azóta sokminden változott, de az alapok talán nem, frisset nem akarok venni, mer úgysem lesz autóm, jogsim mégúgyse, csak gondoltam muszáj valami művelcséget ezen a téren is fölszedni, meg hát a hiúság is hajt, ebbe megint őszinte vagyok, hiába, ilyen rohamom van ma, erre bezzeg nincs gyócer, szóval az anyakönyvezett nevén Ilona, aki csak Helénnek hívattya magát, mer szerinte az sokkal jobban kifejezi a valóját vagy mijét, ő bezzeg szerzett jogsit ráadásul mingyár elsőre levizsgázott, a rossz nyelvek szerint azér, mer nemcsak a sebváltót markolta erősen, de eszt az oktató se megerősitteni, se cáfolni nem óhajtotta, ami Helén szerint szeméccség, ugyanis nem igazak a kistérségi információk, ő csakis és szintisztán nem a mellbőségével, hanem az eszével szereszte a gépjárművezetői engedélyt. Most gőzerővel tanulja az autószerellő szakmát a Helén, hogy még ebbe se szoruljon a férfiakra. Az a félelmünk nekünk, Márja-lányoknak, hogy teljessen elfog hidegülni a férfiaktól és a nők baráccsága felé fog fordulni a Helén, bár, ha meggondoljuk, az is jó téma lenne, mi ebbe nem vagyunk olyan válogatósak. Mindenesetre aszt tapasztalom, hogy a művelcség az bizony olykor ártalmas lehet, minimum nem egy alkalommal inkább bonyolittya a dolgokat, semmint könnyítené, jó példa erre a Bözsi, akinek végletekig letisztult a gondolkodása, mindig minden helyzetre tuggya a választ, mer ő asztán nincs ellátva azzal a rengeteg adattal és tudáshalmazzal, mint én, ő csak a bulvármédiába jártas, ahol általába a felvetődött kérdésekre mingyár ott is a felelet, megkönnyítve a kliensek élettyét, néha irgyelem is, de azér mégis jó tudni, hogy ennyire összetett a világ és nemcsak én vagyok az eggyetlen, aki sokmindent nem ért belölle, egy nyittya van a megértésig való eljutásnak: folyamatossan kell próbálkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése