2010. május 16., vasárnap

52. Történés - Csajszi néni és a szolárium

Mári mingyárt dévitaminfeltöltést kap

A Fodrászannusnál hallottam még két hete, hogy a Gizus kozmetikát nyit itt helybefaluba, aminek az Annus nem örül, mert ugye konkurencia. Verte a fejét a falba, hogy neki is eszébe kellett volna jusson, akkor bővült volna a vendégköre. Én szerintem meg nem tudom, a vendégköre elég szűkös, csak a harmincötön túliak járnak hozzá kábé ötvenig bezárólag, aminek az az oka, hogy a Fodrászannusunk a dajeron kívül más fizurát nem ismer, nem is csinál. Az, hogy nem ismer, aszt aljas rágallomnak tartya, mint mongya, ő a divatra nem ad, az úgyis örökké változik, inkább stílusa legyen az embernek, a dajer sose megy ki a divatból és mindenhez pásszol továbbá mindenkinek jól áll. Eszt a jelzett korosztájjal bírja csak elhitetni, a fiatalabbakkal nem, meg hát ugye kicsi a világ, a volt osztálytársak, meg a barátnők, meg a szomszédok, meg a volt kollegák, meg a rokonok nem mernek máshová menni. Kész röhej egy-egy közösségi összejövetel vagy bál, hátulról a férjek megse ismerik a párjukat, mert mind egyenletesen vannak elhízva, a fejük ugyanúgy bedajerolva, a ruhájukat meg sose tutták megkülömbösztetni, pedig nagy külömbség van turkálló és turkálló köszt, eszt mi nők, mingyár kiszúrjuk, de a férfiaknak nincs erre látásuk. A mocsok Jóska is erre az egyformaságra hivatkozott, amikor sorbaölelte a nőket, mire eljutott hozzám. De anyus, monta, hidd el, senkinek se ojjan puha a húsa, mint a tijed. Asztán csodálkozott, hogy kapott egy pofont, pedig én utálom az erőszakot, főleg csalládon belül, mert kit szeressen az ember a barátai után a legjobban, ha nem a csalággyát, nemigaz? Meg a botrányt se kedvellem, kerülöm, ahogy tudom, komolyan mondom, eggyáltalába nem tehetek róla, ha olykor mégis belefutok egykettőbe.
Az ötven fölötti öregekről aszittük, hogy ők már végképp nem adnak ijjen cifraságra, asztán mit kellett látnunk? Na mit? Egymásután járultak a kozmetikushoz. Én gyanakottam, hogy mi lehet az oka, a Márja-lányokkal kiis derítettük, de ellőször kaptunk néhány fényképet a helybefalui paparazzitól, aki a hónap szépe lányt készíti, persze nem magát a lányt, hanem a fényképeket róla, amit szép könyvbe rendez, amit portfóliónak hív és ez egészen megzavarta a Tóninkat, a helybefalui pénzügyi tanácsadót, aki szintén portfóliókat ajánlgat és nem érti, hogy hogyan lehet a fényképésznek is portfóliója. Én egy eccerű dologgal világítottam meg a többjelentésű szavak értelmét, montam neki, hogy szerinte a nyúl mit jelent, erre monta, hogy állat, mire montam, hogy ja, meg valami után nyúl, meg még a pulóver is nyúlik, az egy kicsit hosszabb és hát ahogy a Terka fölakasztya a szárítóra, tényleg nagyon megnyúlik. Na, így végre leesett a Tóninak, hogy másnak is lehet portfóliója, nem irígylem helybefalu háromszáz lakosát, akiknek ő ad pénzügyi tanácsokat, de sosem lehet tudni, lehet, hogy ők lesznek helybefalu arisztokratái, attól mongyuk nem félek, hogy a kultúrára is fognak áldozni, eszt a tanácsot nem nézem ki Tóniból. De ez most szinte mellékes is, inkább az állandóan zsémbeskedő Pálról írnék, a fényképészünkről, akinek csupa beállított művészképei vannak, leszámittva egykét természetes rögtönzést. Nem tudom, mit morog állandóan, mikor mindenki a kegyét lesi és minden úgy van, ahogy akarja, titokban a háta mögött elnevesztük a Pált mormogi paparazzinak és papardzinak ejtyük a paparazzit, ami olasz eredetű szó. A Pálnak sikerült bejutnia a kozmetikába, mert ott kompromittálló felvételeket akart készíteni, hogy azokat jó pénzért elaggya a helybfalui ingyenes újságnak, de legnagyobb megdöbbenésére a szolláriumba nem csinicsajokat, hanem éltesebb hölgyeket kapott lencsevégre. Azokat is felöltözve, ami azért kész szerencse egyfelől, másfelől meg teljességgel érthetetlen. Az meg asztán még érthetetlenebb, hogy minek kell parasztasszonynak szolláriumozni, amikor süti őket egész nap a nap. A Pál erre is magyarázatot kapott, aszt monta a Mári, hogy így jobban hasznosul a dévitamin, látta a tévébe. Nem gondoltam volna, hogy a média beférkőzik helybefaluba, de mit is gondoltam, ha itt már rendezett bált a kozmódiszket használók helybefalui köre? Nagyot csalóttam, mert aszittem gyantásztatni megy a sok öreglány, nem gondoltam volna, hogy az egésségüket védik, de az is lehet, hogy hetvenen fellül hullik magától az, amitől mi csak nagy nehésségek árán bírunk megszabadulni és most nem a Bözsink lányságára gondolok.
Ahogy elnézem a képet, Mári dévitaminnyai a térgyekalácsa és a bokája köszt fog koncentrálódni, masszírozhattya a Hánzi, mire a teste többi tájékára is jut bellölle valami.

6 megjegyzés:

  1. "Ahogy elnézem a képet...."

    :-)))))

    Máriról csak a bikini - persze panyókára vetve - és a napszemüveg huiányzik.
    :-)))))

    VálaszTörlés
  2. Kedves Skandikamera!

    Őszintén szólva annyira nem vagyok kiváncsi a panyókára vetett bikinivel virító Márira...
    Ennek a gusztusnak nem teszek gesztust :)))
    Viszont lehetséges, hogy Csn átugrik egyszer Skandináviába :)

    VálaszTörlés
  3. De csak azér' lettem paparázó, mer' nem vótam fődelve.
    Ami azé', kösztyúk legyen szóva, öléggé cseresznye, mer akkó' nem tunnék képelni.

    VálaszTörlés
  4. Paparázó,
    amíg nem felképelsz, hanem ki- vagy beképelsz, addig gond egy szál se! :)

    VálaszTörlés
  5. Pál úr!
    Bekerültél az örökkévalóságba :))

    VálaszTörlés
  6. "Viszont lehetséges, hogy Csn átugrik egyszer Skandináviába :)"

    Akkor siessen, mert ippeg a forró nadrág tipeg - akarom mondani a divat errefele!
    :-)

    VálaszTörlés