2in1: kenyér és majdnem penicillin
Az úgy volt, hogy a Bözsink még múltkorába jött a jó hírrel, hogy megszűnt a gyermekéhezés. Kérdesztem, hogy mikor? Visszakérdezett: - Milyen nap van ma? - Szerda, montam. - Akkor tegnapelőtt, hétfőn - vákta ki nagy büszkén. Asztán aszt is elmonta, hogy a Fodrász Annusnál hallotta, mit beszéltek a tanárnők meg az óvónők, közös nevükön pedagógusok, hogy a parlamentbe nem szavasztak meg valami nemzeti éhezésellenes minimumot. Először aszt gondolta, hogy meg akarták határozni, hogy minimum hány embernek kell éheznie hazánkba, és próbálta kiszámolni, hogy helybefalu tuggya-e hozni a ráeső számot. Nagyon megkönnyebbült, amikor kapásból fölsorolt harminc családot, akik éheznek a faluba. A pontos számnak is utána tudna nézni, mert tagja a Helybefalui Nőegyletnek, ami egy karitatív civil szervezet és eleinte karácsonykor vittek élelmiszer adományt meg ruhákat, játékokat a rászoruló családoknak és egyedülállóknak, de most már szinte egész évben mozgósittyák magukat, mert annyi a kérés és jogos igény. De rövid volt az öröme, mert a pedagógusok szavaiból kiderült, hogy pont ellenkezőleg, nem szabad éhezni se országosan, se helyi szinten. Sőt, nemcsak nem szabad, hanem nem is éhezik senki, pláne gyerek nem. Persze, örülni kell az ilyen hírnek, mert ahol éhezés van, ott nincs rendes ruhászkodás, fűtés, gyócer se, játékokról, könyvekről, utazásról ne is beszéljünk. Szóval örömteli hír ez, na. És ne felecsük el asse, hogy a jó hírt kinek köszönhettyük. Hát az uralkodó pártnak és kormánynak. De majdnem nem sikerült a jó hír keresztülvitelle, mert az ellenzék orvul összefogott és kidolgoszták eszt a nemzeti minimálist, meg benne voltak civilek is. - A Helybefalui Nőegylet, Isten mencs, nem! - tette hozzá Bözsi. Ha a vezzető párt beugrott volna ennek a provokációnak, akkor az ellenzék szekerét tolták volna, aszt meg nem lehet. Az óvónők meg a tanítók aszt beszélték, hogy minden áldott nap elis fogják mondani a gyerekeknek és a szülőknek, hogy kik akarták megetetni őket ténylegesen és képletesen és kik voltak azok, akik ezt nem engették. Hogy jól jegyezzék meg, egy életre, de legalább a következő választásig, hogy a kormány éberségét nem lehet kijáccani és csak azért ne lakjon jól minden gyerek, mert az ellenzék úgy akarja!
Bözsi kicsit gondba volt, mert mint monta, mi legyen az adományokkal, amik eddig összegyűltek? És mi legyen a saját szemével? Annak higgyen vagy a kormánynak?
Én csak aszt tudom a Bözsinknek tanácsolni, hogy hallgasson a szívére és ha a szemét meg is tévesztik és úgy láccik, mintha éheznének a felkeresett gyerekek, esetleg szülői nemtörődömség vagy felelőtlenség miatt, akkor is inkább etesse-itassa-ruházza őket. Nem kell nagydobra verni, mert ki tuggya, milyen büntetés várhat arra, aki beugrik az éhezésláccatnak, de azért legyen bátor, én is próbálok az lenni, erre a legjobb tanúm a Jóska, aki fél töllem rendesen.
(fotó: femina.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése